Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/Tyúk vagy a tojás probléma
A Tyúk vagy a tojás probléma, paradoxon magyarul leginkább a Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? kérdés formájában jelenik meg.
De emlegetése ma már leggyakrabban nem is ősi kérdés megválaszolására irányul, hanem csupán annak nyelvi kifejezésére szolgál, hogy egy konkrét esetben megválaszolhatatlan, melyik esemény volt előbb, illetve mely esemény az ok és melyik az okozat. („Ez egy tyúk-tojás probléma!”)
A eredeti, közismert, félig-meddig tréfás ősi találós kérdés egy oksági (kauzalitás) paradoxonon keresztül arra is rávilágít, hogy a téves premisszákból kiinduló téves következtetések oka lehet a természetes nyelvek látens fogalmi pontatlansága, ezek egyének számára néha nehezen felismerhető, kiküszöbölhető beidegződése is.
Profán módon Zénón aporáinak (pl. az Achillleusz és a teknősbéka) hangulatát felidéző becsapós kérdésnek tűnik. (Már az ókorban is kedveltek voltak a híres emberekhez, gondolkodókhoz kötött tréfás, néha kifejezetten vulgáris kiszólások.) Ebben az értelemben olyan tréfás, beugratós, becsapós kérdésekkel áll rokonságban, mint pl. az „Ebben az évben milyen napra esik a húsvét hétfő?”
Tehát valójában nem szűken vett oksági (kauzalitás) paradoxonról van szó. Az elsőre némileg együgyűnek tűnő kérdést ennek a két problémának a keveredése teszi igazán érdekessé és talán mulatságossá is.
A kauzalitási problémát sejteti a tojás szerepeltetése is, ami több ókori nép teremtésmítoszában is első létezőként, ősokként jelenik meg. Így valójában nem is annyira profán a kérdés mint elsőre sejtenénk.
Tojás és tyúk több más érdekes mondásban, szólásban is szerepel (Ab ovo, Kolombusz tojása, ...). További humor forrása, hogy a tyúkot a közvélekedés nem tartja különösebben eszes jószágnak, ezért mulatságos egy valójában nehéz ismeretelméleti, logikai kérdésben a szerepeltetése.
További humor forrása lehet, hogy a válaszhoz nyilvánvalóan szükségesnek látszik a kérdésbe foglalt fogalmak pontosítása, de ez az előzetes várakozásokkal ellentétben újabb és újabb meghökkentő pontatlanságok felfedésén keresztül vezet.
Vagyis olyasféle ez a kérdés, mint amikkel Szókratész bosszantotta a kortársait - és az utókort. Miközben a megkérdezett egyrészt gyanakodhat arra is, hogy a tyúk szerepeltetése a kérdésben nem valamiféle rejtett rosszindulatú célzás-e a személyére vonatkozóan. Továbbá hogy az ilyen szókratészi kérdések tárgyalása végén gyakran derülhet ki az, hogy a válaszadó valójában a kérdés lényegét se értette elsőre, miközben kiforrott kész válasza volt rá.
Története[szerkesztés]
A kérdés első ismert formája azonban nem Szokratésztől, hanem Platón révén kései tanitványának tekinthető Arisztotelésztől származik körülbelül i. e. 332-ból.
Konkrét formájában Plutarkhosznál jelenik meg az I. században Szimpóziumok című esszéjében.
Az i. sz. V. században Macrobius szerint bár a kérdés triviálisnak tűnik, "fontosnak kell tekinteni".
Az európai keresztény gondolkodás számára a kérdés voltaképpen nem is létezik, hiszen az Ótestamentum szerint Isten eredetileg kifejlett élőlényeket teremtett. És csak a felvilágosodás korában kezdték megkérdőjelezni ezt az állítást.
A lehetséges válaszok a fogalmak pontosításával[szerkesztés]
- 1. A tyúk megjelenése előtt már évmilliókkal korábban léteztek tojással szaporodó élőlények. Tehát eszerint a tojás évmillókkal megelőzte a csak néhány évezrede létező tyúkot.
- 2. Azonban a kérdés joggal feltételezhető módon az ógörögöknél nem a tojás általános fogalmára vonatkozott, hanem
pontosabban megfogalmazva inkább úgy szól, hogy Mi volt előbb? A tyúk vagy a tyúktojás? (Egészen pontosan: Mi volt előbb? A házityúk vagy a házityúktojás?)
Ekkor a problémát az okozza, hogy a tyúk (Gallus gallus domesticus) nem egy generáció alatt alakult ki, hanem generációk százainak mutációin és szelekcióin keresztül tenyésztették ki. Vagyis nem volt egy olyan generációja, ami előtt még nem beszélhetünk tyúkról, azután viszont már igen.
- 3. Azonban tételezzük fel, hogy egyetlen mutáció okozta azt a változást, ami miatt a házityúk létrejött. Ezt a mutációt akár önkényesen is kijelölhetjük, és mondhatjuk, hogy az ezt tartalmazó élőlény már nem őstyúk hanem tyúk.
Akkor ez a mutáció egy őstyúkban jött létre, került át a tojásába amiből már egy tyúk kelt ki.
De fogalmi pontatlanság problémája itt is megjelenik. Ugyanis nem rögzítettük, hogy pontosan mit nevezük tyúktojásnak. Azt amiből tyúk születik, vagy azt, amit tyúk tojt.
Nem rögzítettük, hiszen a természetes nyelvekben és a köznapi életben nincs is rá szükség, hiszen a hétköznapokban ez ma már ugyanazt jelenti.
Viszont a hétköznapokban a kérdés legnagyobb gyakorisággal nem arra vonatkozik, hogy az adott tojásból mi kelhet ki, hanem arra, hogy milyen fajta a szóban forgó tojás, azaz mi tojta (tipikusan fogyasztási célú vásárlásoknál). De itt ez sem segít. Hiszen itt azt kellene nyelvileg pontosan kifejezni, hogy egy őstyúk tojt házityúk tojást.
A szűken vett kauzalitási probléma[szerkesztés]
Az emberi logikában valójában nincs ok és okozat, hanem csupán ok-okozati összefüggés.
Két, ok-okozati összefüggésben álló esemény közül azt tekintjük oknak, ami időben megelőzi a másikat, az okozatot. Ha ez az időbeli elkülönítés valamiért nem lehetséges, akkor nem mondható meg, melyik jelenség az ok és melyik az okozat.
Konkrét kérdésben itt a ciklikus folyamat miatt eldönthetetlen, mi az ok és az mi okozat. Az ókoriak ugyanis azt vélelmezték, hogy mind a tyúk, mind a tojás lényegében kezdettől változatlan formában létezők, így valamikor kellett lennie vagy egy első tyúktojásnak, amiből kikelt az első tyúk, vagy eleve kellett lennie egy első tyúknak.
A ciklikusságon kívül az idővel kapcsolatos kauzalitási probléma oka a modern fizikában illetve kozmológiában a relativitás. A szélsőséges idővel kapcsolatos relativisztikus jelenségek miatt megválaszolhatatlan a világegyetem keletkezésének oka is.
Ezáltal kapcsolódik össze az ókori, tojáshoz kapcsolódó kérdés, a tojás mint ősok és a modern kozmológia ami miatt a frappáns kérdés évezredeken keresztül máig élő maradt.
Források[szerkesztés]
Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? National Geographic, 2006.05.29.