Szerkesztő:Puskase/piszkozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

{{db-userreq}}

Történész (Budapest, 1964) egyetemi tanár, MTA Doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója.

Sablon:AFC submission


Életpályája[szerkesztés]

Pető Andrea 1964-ben született Budapesten. 1982-ben a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett. Az ELTE-n történelem-népművelés, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szociológia diplomát szerzett. 1992-az ELTE-n egyetemi doktori fokozatot nyert legújabbkori történelemből. 2000-ben Nőhistóriák című művével summa cum laude minősítéssel legújabbkori történelemből Ph. D. fokozatot nyert az ELTE-n. 2005-ben habilitált az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2014-ben az MTA Doktora címet nyerte el, 2015-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a budapesti Közép Európai Egyetemen.

1987-1991 között a Politikatörténeti Intézetben dolgozott, 1991 óta a Közép Európai Egyetemen a történelem, majd a gender studies tanszéken dolgozik, 2005-től docensként, 2016-től egyetemi tanárként, előadásokat, szemináriumokat tart, MA, PhD dolgozatokat vezet. 2002 -2008 között tanított egyetemi docensként Miskolci Egyetem Politológia majd Művelődéstörténeti Tanszékén. 2004-2008 között a Miskolci Egyetem Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Közponjának igazgatója. 

Vendégoktatóként tanított a női emlékezet és oral history témakörében kurzusokat a Ljubjanai, Utrechti, Antwerpeni, Stockholmi, Lvivi, Újvidéki, Kisinyovi, Bakui, Biskeki, Jereváni, Tbilisi, Harkovi, és Szkopjei egyetemeken valamint a Frankfurti Egyetemen DAAD professzorként.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Kezdetben a politizáló nők történetét vizsgálta a második világháborút követő politikai fordulat után, többek között feltárta hogyan számolta fel a hatalom a nőegyleteket, hogyan élték meg a politizáló nők ezeket az éveket, könyvet írt Rajk Júlia életútjáról, mely megjelent németül és a bulgárul. Majd újabb kutatásában azt vizsgálta, hogy a konzervatív nőmozgalom milyen gyökerekkel rendelkezik Magyarországon. Az identitás, a társadalmi mozgalmak és az élettörténetek elemzésének összekapcsolásával mutatta be a rendszerváltás utáni konzervatív női politizálás elméletét és gyakorlatát. A népbíróságok történetének módszertanilag újszerű feldolgozásával (Barna Ildikóval közösen) a II. világháború utóéletét és következményeit elemezték. Jelenlegi kutatása a magyar fasizmus társadalmi nemek szempontjából történő feldolgozására fókuszál, a nyilaskeresztes párt női tagjainak életét dolgozza fel. 

Úttörő szerepet játszik abban, hogy a hazai kutatásokban a társadalmi nemek kutatása elfogadott diszciplína lett, valamint hogy az általános és középiskolai oktatás egyre érzékenyebb erre a témára. A középiskolások számára készített kiegészítő tananyaga és az ahhoz kapcsolódó oktatófilm új szemléletet képvisel. 

Harminc kötetet szerkesztett magyar, orosz, angol nyelven a társadalmi nemek, a politizáló nők témakörében. Tanulmányai (77 folyórat cikk és 125 könyvfejezet) tizenhat nyelven jelentek meg. 

Kutatási területe[szerkesztés]

Tisztségei[szerkesztés]

Szakmai tisztségei[szerkesztés]

A következő nemzetközi szervezetek tanácsadó testületének tagja[szerkesztés]

  • Sexuality and Sexual Violence in Contemporary Culture (2012-2014)
  • GEXcel International Collegium for Advanced Transdisciplinary Gender Studies
  • International Reference Group of the Collegium (2013-)
  • Gender and Education Association Executive Committee (2013-)
  • IHCE Bronislaw Geremek Château de Lunéville (2014-)
  • International Tracing Service, Bad Arolsen (2015-2017)
  • Atgender, The European Association for Gender Research, Education and Documentation vezetőség tagja (2009-2014), társelnöke (2011-2014)
  • 2006-ban a Magyar Köztársaság jelöltje volt a CEDAW Bizottságba
  • Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóság független szakértője (2009, 2010)
  • Horizont2020 Tanácsadó Testület Társadalmi Kihívásokkal foglalkozó tagja, a Társadalmi Nemekkel foglalkozo Ad Hoc Csoport alelnöke és tagja (2014-2016, 2016-2018)

A következő folyóiratok szerkesztőségi tagja[szerkesztés]

Ösztöndíjak[szerkesztés]

Több nemzetközi kutatási projekt résztvevője, ezeket többek között a Volkswagen Alapítvány, az EU 5. 6. 7.kutatási keret programok, illetve a Socrates Program támogatta. Kutatói ösztöndíjas volt Oxfordban, Bécsben, Torontóban. A 2001-2002-es tanévben Jean Monnet Ösztöndíjasként kutatott az European University Institute-ban, Firenzében.

Díjak[szerkesztés]

Az MTA Bolyai ösztöndíjasaként (2002-2005) a nyilas nőmozgalom történetén dolgozott, melyért 2006-ban MTA Bolyai Plakettet kapott. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 

Nemzetközi katalógusok[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Political Justice in Budapest after World War II – Barna Ildikóval közösen CEU Press, Budapest-New York, 2015.
  • A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten – Barna Ildikóval közösen Budapest, Gondolat Kiadó, 2012.
  • Geschlecht, Politik und Stalinismus in Ungarn. Eine Biographie von Júlia Rajk. Studien zur Geschichte Ungarns, – Bd. 12. Herne, Gabriele Schäfer Verlag, 2007.
  • Napasszonyok és Holdkisasszonyok. A mai magyar konzervatív női politizálás alaktana – Budapest, Balassi, 2003.
  • Women in Hungarian Politics 1945-1951 – Columbia University Press, East European Monographs Series, 2003.
  • Rajk Júlia – Balassi, Budapest, 2001.
  • Nőhistóriák. A politizáló magyar nők történetéből (1945-1951) – Seneca, Budapest, 1998.

Szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • Gender and Far Right Politics in Europe. eds. – Michaela Köttig, Renate Bitzan, Andrea Petö, Palgrave Macmillan, 2016.
  • Gendered Wars, Gendered Memories. Feminist Conversations on War, Genocide and Political Violence Ayşe Gül Altınay and Andrea Pető (eds.) – Routledge, 2016
  • Women and Holocaust: New Perspectives and Challenges – Andrea Pető, Louise Hecht, Karolina Krauska (eds.) IBL, Warsawa, 2015.
  • Jewish Intellectual Women in Central Europe 1860-2000. – Szapor, Judith, Pető, Andrea, Hametz, Maura, Calloni, Marina, (eds.) The Edwin Mellen Press, 2012.
  • Teaching Empires. Gender and Transnational Citizenship in Europe – Clancy, Mary, Pető, Andrea (eds.) 2009. ATHENA, University of Utrecht
  • Faces of Death. Visualising History – Pető, Andrea, Schrijvers, Klaaertje (eds.) Pisa, Edizioni Plus, Pisa University Press, 2009. 
  • Gender and Citizenship in a Multicultural Context Frankfurt am Main – Oleksy, Elzbieta H., Petö, Andrea, Waaldijk, Berteke (eds.) Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, Lang, 2008. 
  • The Future of Holocaust Memorialisation. Confronting Racism, Anti-Semitism, and Homophobia Through Memory Work – eds. Andrea Pető, Helga Thorson, Tom Lantos Institute, Budapest, 2015.
  • Gender, Memory, and Judaism – Gazsi, Judit, Pető, Andrea, Toronyi, Zsuzsanna eds. Budapest, Balassi Kiadó, Studien zur Geschichte Ost- und OstMittelEuropas Bd. 6. Herne, Gabriele Schaefer Verlag 2007. 
  • Teaching with Memories. European Women’s Histories in International and Interdisciplinary Classrooms – Eds. Andrea Pető, Berteke Waaldijk, Women’s Studies Centre, University of Galway Press, 2006, 207p. Second edition 2007, Third edition 2008.

Tankönyv[szerkesztés]

  • „A nők és a férfiak története Magyarországon a hosszú 20. században.” Kiegészítő tananyag a középiskolák számára – Írta és összeállította: Pető Andrea, Szerkesztette: Tarajossy Zsuzsa. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2008.

Folyóirat cikk (válogatott)[szerkesztés]

  • Revisionist histories, 'future memories': far-right memorialization practices in Hungary" in European Politics and Society, 2016. 
  • Ayşe Gül Altınay and Andrea Pető. Europe and the century of genocides: New directions in the feminist theorizing of genocide. European Journal of Women's Studies, November 2015, vol. 22, p. 379-385.
  • “Hungary 70”: Non-remembering the Holocaust in Hungary. Culture & History Digital Journal, 2014, vol. 3, no 2, p. 016.
  • Broken continuities and silencing the feminist legacy of the First World War. European Journal of Women's Studies, 2014, vol. 21, no 3, p. 304-307.
  • Gendered Exclusions and Inclusions in Hungary’s Right-Radical Arrow Cross Party (1939-1945): A Case Study of Three Female Party Members. Hungarian Studies Review, 2014, vol. 41, no. 1-2, p. 107-131.
  • Who is afraid of the “ugly women”? Problems of writing biographies of Nazi and Fascist women in countries of the former Soviet Block? Journal of Women’s History, 2009, vol. 4, p. 147-151.
  • Problems of Transitional Justice in Hungary: An Analysis of the People’s Tribunals in Post-War Hungary and the Treatment of Female Perpetrators. Zeitgeschichte, November-December 2007, vol. 34. p. 335-349.
  • Andrea Pető and Judith Szapor. The State of Women’s and Gender History in Eastern Europe: The Case of Hungary. Journal of Women’s History, 2007, vol. 19, no. 1, p. 160-166.
  • Writing Women‘s History in Eastern Europe: Towards a "Terra Cognita?“ Journal of Women‘s History, 2014, vol. 16, no. 4, p. 173-183.
  • Andrea Pető and Judith Szapor. Women and “the Alternative Public Sphere”: toward a new definition of women’s activism and the separate spheres in East-Central Europe. NORA, Nordic Journal of Feminist and Gender Research, 2004,vol. 12, no.3, p. 172-182.
  • A Missing Piece? How Women in the Communist Nomeclature are not Remembering. East European Politics and Society, Fall 2003, vol. 16, no. 3, p. 948-958.
  • Women's Rights in Stalinist Hungary: the abortion trials of 1952-53. Hungarian Studies Review, 2002, vol. XXIX, no. 1B2, p. 49-77.
  • An empress in a new-old dress. Feminist Theory, 2001, vol. 2, no. 1, p. 89-93.
  • Stimmen des Schweigens. Erinnerungen an Vergewaltigungen in den Haupstaedten des “ersten Opfers” (Wien) und des “letzten Verbundenten” Hitlers (Budapest). Zeitschrift für Geshichtwissenshaften, Berlin, 1999, vol. 47, p. 892-914.
  • Népbiróság és vérvád az 1945 utáni Budapesten. Múltunk, 2006, p. 41-72.
  • Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös budapesti nemi erőszak esetek emlékezete. Történelmi Szemle, vol. 1-2, p. 85-107.


Filmek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

References[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Puskase/piszkozat&oldid=24250134”