Szerkesztő:Offiseven

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1.                  Munkakörnyezet definíciója

2.                  Munkakörnyezet összetevői

3.                  Munkakörnyezet egészségügyi hatásai

4.                  Munkakörnyezet gazdasági hatásai

5.                  Munkakörnyezet kutatás

A munkakörnyezet az összefoglaló neve azoknak a tárgyi (fizikai környezeti tényezők és használt eszközök) jellemzőknek és módszereknek, melyek meghatároznak és leírnak egy elsősorban munka céljára használt teret.

A munkakörnyezet főként az irodák esetében alkalmazott kifejezés, több kutatás is (Stoddart Review)[1] igazolja, hogy milyensége erősen befolyásolja az ott dolgozók hatékonyságát, teljesítményét, sőt egészségi állapotukat és lojalitásukat is. A munkakörnyezet és a munkakörnyezet tanácsadás egyre nagyobb hangsúlyt kap az utóbbi időben elsősorban a szakemberhiánynak köszönhetően, hiszen lényeges HR eszközzé vált.

Hazánkban a munkakörnyezet tanácsadás egyik meghonosítója és jelentős képviselője az OFFISEVEN[2] (alapítás: 2017, alapítók Végvári Zsuzsi, Horgos Lénárd)

A munkakörnyezet összetevői'[szerkesztés]

  1. Árnyékolás, világítástechnika: a megfelelő fényviszonyok télen és nyáron, valamint a monitorok láthatósága elengedhetetlen feltétele az irodai munkavégzésnek
  2. klíma, levegőminősége: a friss levegő és a megfelelő hőmérséklet kiemelkedően fontos az irodai környezetben, ahol több, különböző ember igényeit kell kielégíteni
  3. zajcsökkentő lehetőségek: az open office-okban a legtöbben a folyamatos zajra panaszkodnak, ezért fontos a megfelelő akusztika kialakítása, a környezeti zajterhelés kiszűrésére hangelnyelő megoldásokra van szükség, a nyugodt elvonulás lehetősége pedig a kisebb létszámú irodákban is lényeges szempontból
  4. operatív munkahelyek kialakítása: az ergonómia a bútorok kiválasztásánál és elrendezésénél is lényeges
  5. optimális tárolás megtervezése: bár az informatikai megoldásoknak köszönhetően a dokumentumok tárolása egyre kisebb helyet igényel, de egyes iparágakban még mindig fontos az eszközök és papírok optimális elhelyezése, ami a hozzáférhetőséget biztosítja, ugyanakkor a lehető legkevesebb helyet veszi el a térből
  6. közös eszközök használata: a fénymásolótól a nyomtatóig számos olyan berendezés van, amit egyszerre több személy használ, ezeknek  megfelelő helyet kell találni
  7. önálló iroda kialakítása: a személyes igények, a munkafolyamatok és az adottságok összehangolása nélkül nem lehet megfelelő munkakörnyezetet létrehozni
  8. terek, folyamatok összehangolása: minden cég más működési modell alapján végzi a munkát, ezek megismerése, a vállalati DNS leírása elengedhetetlen ahhoz, hogy az adott cég igényeinek leginkább megfelelő munkakörnyezet jöjjön létre
  9. közösségi terek kialakítása azért fontos, mert ezek az informális terek (konyha, étkező, pihenő szoba, stb.) megtörik a hagyományos munkatereket. Arányuk meghatározása több tényező függvénye.
  10. Design: A hatékony iroda kialakítása során fontos tényező az exkluzív megjelenés is, amely igazodhat a cég arculatához, de akár el is térhet attól.

Munkakörnyezet egészségügyi hatásai[szerkesztés]

Az irodai munka számos egészségügyi kockázattal jár, hiszen a napi 6-8 órás folyamatos ülés, a rossz testtartás, a mesterséges fények és a monitorok szemet irritáló hatása hosszútávon egészségromláshoz vezethet. Ezek minimalizálása a munkakörnyezet tanácsadás egyik alapvető célja.

A megfelelő,  ergonómikus bútorok (székek, állítható asztalok, dönthető billentyűzet) nemcsak kényelmesebbé teszik az irodai munkát, de a gerincet érő negatív hatásokat is csökkentik. A legmegfelelőbb, ha az adott munkanapon belül is váltogatható az hol? és hogyan? dolgoznak a munkavállalók (formális és informális munkaterek).

Emellett a monitor helyes beállítása, a megfelelő fényviszonyok megteremtése is alapvető feladat, ha jó munkakörnyezetet kívánunk létrehozni.

Munkakörnyezet gazdasági hatásai[szerkesztés]

1. munkaerő toborzásban[szerkesztés]

Miközben a megszerezni kívánt dolgozó számára a cég által kínált előnyök egy része (fejlődési lehetőség, képzések, stb. ) nem kézzel fogható, addig egy vonzó, jól használható munkakörnyezet - melyet az állásinterjú során megtapasztalhat a kiválasztott munkatárs -  komoly előnyt jelenthet.

Egy jól kialakított irodai környezet sokat elárul a cég prioritásairól és annak arculatát is kidomboríthatja.

2. munkaerő  megtartásban[szerkesztés]

Ahol a munkavállalók jól érzik magukat, ahol reflektálnak igényeikre és megfelelő környezetet teremtenek számukra, sokkal hamarabb alakul ki és lesz erősebb a lojalitás a cég iránt, mint ahol erre nem vagy kevés figyelmet fordítanak.

3. a hatékonyság növelésében[szerkesztés]

A Stodart Review [3]kutatása azt mutatja, hogy a hatékony mukahelyek termelékenysége akár 3,5%-kal is magasabb lehet, mint a kevésbé ideális munkakörnyezetben tapasztalt. Annak belátása, hogy a jól kialakított környezet boldogabbá, ennél fogva kreatívabbá teszi a munkavállalókat nem nehéz.

Ugyanakkor az egészséges környezet csökkenti a betegszabadságon töltött időt vagyis így is növeli a hatékonyságot az ergonómikus kialakítás.

Munkakörnyezet kutatása[szerkesztés]

Az OFFISEVEN [4]2017-ben végzett online felmérést, hogy megismerje a magyar munkavállalók igényeit és preferenciáit. A felmérésből kiderült, hogy vannak különbségek az egyes korcsoportok (az X, az Y és a Z generáció) elvárásai között.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a többség elutasítja a népszerű open office-okat és, sokkal kisebb jelentőséget tulajdonít a design-nak és nagyobbat az ergonómiának, mint azt a vállalatok eddigi működése mutatta.

  1. The Stoddart Review | The Stoddart Review (brit angol nyelven). stoddartreview.com. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  2. HOME - OFFISEVEN (hu-HU nyelven). OFFISEVEN. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  3. The Stoddart Review | The Stoddart Review (brit angol nyelven). stoddartreview.com. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  4. HOME - OFFISEVEN (hu-HU nyelven). OFFISEVEN. (Hozzáférés: 2018. március 8.)