Szerkesztő:Megyerizs/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Litkey Farkas (1966. március 5 - ) A magyar vitorlázás kiemelkedő alakja. Európa legrangosabb tókerülő versenyének, a balatoni Kékszalagnak tizenegyszeres győztese és címvédője. Emellett a Soling hajóosztály világbajnoka, sokszoros magyar bajnok, olimpikon.

Sportkarrier[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

Édesapja, Litkey Bence festőművész, olimpikon vitorlázó, többszörös magyar bajnok, aki otthon két bátyjával és sógorával, Gömöry Pállal szinte mindig a vitorlázásról beszélt - Farkas számára ezek a történetek meghatározóak. Ezek után nem csoda, hogy már három-négyéves korától rendszeresen vitorlázott az öccsével, Botonddal. Nem ez volt azonban az egyedüli sport, ami érdekelte: hatévesen úszni kezdett. Bár lelkiismeretesen járt az edzésekre, a vitorlázás nagyobb szerelemnek bizonyult. Pályafutását Agárdon kezdte egy gyerekhajóban, az Optimistben. Tehetsége hamar megmutatkozott: 1977-ben bajnok lett ebben a hajóosztályban, méghozzá az eggyel idősebb korosztályban. Két évvel később kezdte a molyozást, utána pedig az OK-dingire tért át, ami átmenetet képez a moly és a felnőtt, olimpiai hajóosztálynak számító Finn-dingi között.

Példaképek[szerkesztés]

Farkas az 1980-as évek elején találkozott Fa Nándorral, akit a magyar vitorlázás egyik legnagyobb alakjának és egyben példaképének tart. Rajta kívül több embert is a mesterének tekint – sokat tanult többek között Tuss Miklóstól, Fináczy Györgytől, Detre Szabolcstól és természetesen a családjától, beleértve öccsét, Botondot.

Profi versenyző[szerkesztés]

Érettségi után a Comporgan Rendszerháznál állt munkába, de röviddel ezután egy testhez állóbb feladattal keresték meg: a MEDOSZ-nál sportállást ajánlottak neki, így nem volt kérdés, melyiket választja. Profi versenyző lett tehát, bár ez a titulus akkoriban még nem létezett. Hamarosan bebizonyosodott, hogy jól döntött: megnyerte a 21 év alattiak junior bajnokságát Finn-dingiben, valamint begyűjtötte a felnőtt bajnoki címet is, amivel abszolút rekordot állított fel. És a sikersorozat folytatódott. 1990-ben öccsével, Botonddal megnyerték a jugoszláv bajnokságot, majd a barcelonai előolimpián másodikak lettek – Botond volt a kormányos, Farkas pedig a mancsaftja. Kiderült, hogy ez a felállás nem működik, a MEDOSZ pedig időközben megreccsent anyagilag, így Farkasnak hétköznapi munkát kellett keresnie.

Olimpia[szerkesztés]

Egy hajóboltban helyezkedett el, mellette természetesen versenyekre készült. A befektetett energiának meg is lett az eredménye: 1994-től három bajnoki címet nyert Finn-dingiben. Ez az év azért is emlékezetes számára, mert megszületett a fia, Zsombor. Két évvel később, 1996-ban pedig valóra vált egy régi álma: kijutott az olimpiára – ezt a lehetőséget a mai napig Isten ajándékának tekinti. Atlanta után úgy döntött, abbahagyja az olimpiai versenyzést, és inkább a Kékszalagra koncentrál. Emellett 1997-ben két társával megalapította a Hajó Magazint, melynek szerkesztésében aktívan közreműködött.

Kékszalag[szerkesztés]

A Kékszalagon 1993-ban indult először, de csak 2001-ben gondolta úgy, hogy beérett a csapat. Joggal érezhette így, mivel 2001 és 2005 között mindegyik Kékszalagot megnyerte. Ezt a bámulatos teljesítményt már a szakma is elismerte, és Farkast az év vitorlázójának választották. Azóta sem okozott csalódást, sőt! A rangos tókerülő versenyen eddig tizenegyszer bizonyult a legjobbnak - legutóbb 2013-ban, amikor Soling-világbajnok is lett.

Jelen[szerkesztés]

„Én vitorlázni szeretek. Címvágyam már nincs” – vallja. Telente Olaszországban vitorlázik a J-24-es hajóosztályban. Emellett menedzseli a csapatát, előadásokat szervez, illetve a vitorlásiskolájában dolgozik.

Amerre a szél fúj[szerkesztés]

A 2014 februárjában megjelenő Amerre a szél fúj című könyvében elmeséli, hogyan jutott el az agárdi strandtól az atlantai olimpiáig, hogyan lett hobbivitorlázóból profi csapatfőnök, mit jelent számára a Balaton, és persze elárulja azt is, miért is annyira szerethető sport a vitorlázás.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Optimist bajnok (1977)
  • Ötszörös Finn-bajnok (1986, 1989, 1994-96)
  • 1996-ban Finn-dingiben (Finn osztályban) kijutott az atlantai olimpiára
  • Tizenegyszeres Kékszalag-győztes (2001-2009, 2011, 2013)
  • Négyszeres Szóló Balaton-kerülő verseny győztese (2004, 2007, 2011-2012)
  • Év vitorlázója Magyarországon (2005)
  • Trofeo Gorla abszolút első hely (2006)
  • Soling-világbajnok (2013)

Magánélet[szerkesztés]

Házas. Felesége, Marietta.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  • Litkey Farkas: Amerre a szél fúj (Jaffa, 2014)
  • www.litkeysailing.hu

[[Kategória:Magyar vitorlázók]] [[Kategória:Magyar olimpikonok]]