Szerkesztő:Kreamar/Lágymányosi Dohánygyár

A Lágymányosi Dohánygyár egy megszűnt budapesti gyár. 1910-ben alapították. 1965-ben megszűnt. Épületét felújították. Jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztálya működik benne. ^[1]

Székhelye[szerkesztés]

1111 Budapest, Budafoki út 59.

Története[szerkesztés]

Önálló magyar dohányjövedék, 1867[szerkesztés]

A Ferencvárosi Dohánygyár[szerkesztés]

„A városfejlődés következtében szükségessé vált a Ferencvárosi Dohánygyárnak ^[2] a fővárosban a lakosság által kevésbé sűrűn lakott részére történő áttelepítése. Alkalmas helyszínként a Lágymányos akkor gyéren lakott részét választották ki. A Budafoki út 59–63. szám alatt épült fel Budapest legnagyobb dohánygyára. A termelés 1911-ben indult meg, a régi ferencvárosi gyár gépparkját nem hozták át, hanem új, akkor korszerűnek tekinthető villamos energiával hajtott gépek segítségével történt a termelés.^[3]”

A Lágymányosi Dohánygyár kezdetei[szerkesztés]

'Budapest-Lágymányosi Dohánygyár Fellner Sándor építész tervei alapján készült a hatalmas gyárépület 1909 és 1911 között. ^[4] Napjainkban Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztálya és egyéb irodák, valamint Synlab, a Lechner Tudásközpont, és a Cardsoft Zrt. működik benne), 1111 Budapest, Budafoki út 59-63.

„Miután a XIX. század végén az állam magához vonta a dohánygyártás és -forgalmazás ellenőrzésének és szervezésének jogát, 1900 táján gondoskodnia kellett annak nagyüzemi megoldásáról. E törekvés indította el a korszerű dohánygyárak építését a XX. század elején. A Budafoki út menti Lágymányosi Dohánygyár 1908-1912. között épült fel, egy ütemben. Az együttes kapuépületből, üzemi épületből, raktárból és igazgatósági épületből állt, pavilonos formában, udvaros módon elrendezve. A Ferencvárosból áttelepített gyár termelése már 1911-ben megindult... Az ezer munkást foglalkoztató gyár a kor legbagyobb üzeme lett ezen a területen... A dohánygyárban a belföldi nyersanyagokat a raktárépület földszintjén, a külföldieket a második emeleten őrizték, és itt volt a Havanna szivarcsomagoló is. A gyár iparvágányát viszonylag későn, csak 1958-ban építették ki, a korábbi Vak Bottyán utca helyén, amelyet az üzem területéhez csatoltak. Ekkoriban még nem létezett a Schönherz Zoltán (ma Október huszonharmadika) utcán a 4-es villamos vonala, azt csak 1959-ben építették ki. ... A Lágymányosi Dohánygyár végül 1965-ben bezárt, a termelést vidékre költöztették. A használaton kívüli iparvágányt 1966-ban bontották el. ^[5]”

„Az 1911-ben alapított Lágymányosi Dohánygyár 1948-as államosítása után „Munkás” és „Magyar” elnevezésű cigarettát gyártottak. „1948-ban 735 munkással 4,8 millió szivart, 1279 millió cigarettát és 1507 tonna fogyasztási dohányt termeltek. Ebben az időben már 8 nagy teljesítményű cigarettakészítő gép működött a lágymányosi üzemben.”^[6]”

A Nikotex Rt.[szerkesztés]

A Lágymányosi Dohánygyár elődjét, a Nikotex Rt.-t 1930-ban alapították meg. Az államosítás, 1948 után lett Lágymányosi Dohánygyár a neve. A gyárat 1965-ben felszámolták.

A Fecske cigaretta[szerkesztés]

A Fecske az első magyar füstszűrős, rövid filteres tömegcigaretta-márka volt. 1962. február 21-én kezdték a gyártását a Lágymányosi Dohánygyárban, miután az előző kísérlet, a füstszűrős Luna cigaretta kudarcot vallott. ^[7]

A Lechner Tudásközpont[szerkesztés]

„A Lágymányosi Dohánygyár Zobel Lajos - a Pénzügyminisztérium építésze - tervei alapján készült épületegyüttesében egykor nem csupán gyártó- és raktárhelyiségeket alakítottak ki, hanem a ma „kiskastélyként” ismert villában élt családjával a gyár igazgatója, Zolnay Vilmos is. A szabálytalan trapéz alakú telek belsejébe került az U alakú gyártási épület, az udvar közepén a gép- és kazánház áll az eredetileg 60 méter magasságú kéményével. Itt áll a több mint 220 méter hosszúságú raktárépület is. A dohánygyárban 1910-ben kezdődött meg a termelés, a gyárat 1965-ben zárták be, miután a termelés vidékre került. Az ipari szecesszió egyik jellegzetes épületkomplexumaként a volt Dohánygyár raktárépülete ma a Lechner Tudásközpont irodái mellett a tervtárnak és a szakkönyvtárnak ad otthont.^[8]”