Szerkesztő:Kreamar/Kár

Fogalma a polgári jogban

A kár a polgári jogban a jogellenes magatartással okozott, vagyonban beálló értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, valamint a károkozással okozott hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségek összessége, valamint a nem vagyoni kár.

Káron értünk általában minden olyan hátrányt, amely valamely cselekmény folytán valakit személyében, illetőleg vagyonában ér.

A kár - legáltalánosabb értelemben - lehet vagyoni kár és nem vagyoni (eszmei) kár.

A vagyoni kár főbb fajtái

• a felmerült kár és értékcsökkenés - az érték, amellyel a károsult vagayona károkozás folytán csökkent;
• az indokolt kiadások, melyek a kár összegénekcsökkentésevagy a következmények enyhítése érdekében merülnek fel (pl. baleseti sérült gyógyításának költségei, javítási költségek stb.) Ezen költségek szükségességének az elbírálása gyakran a kialakult társadalmi felfogástól, a gazdasági körülmények alakulásától és a helyi viszonyoktól függ;
• az elmaradt vagyoni előny (haszon) - az érték, amellyel a kársolult vagyona gyarapodott volna akkor, ha a károsító magatartás nem következett volna be (pl. táppénz és átlagkereset különbözete, mellékfoglalkozás kieső jövedelme stb.)

A nem vagyoni kár fogalma

A nem vagyoni (erkölcsi vagy eszmei) kár esetén pénzben számszerűsíthető vagyoni kárról nem beszélhetünk, ám a károkozás következtében a károsult természetes személy életminősége - beleértve fizikai és lelki állapotát - kedvezőtlen irányba változott (pl. egészségkárosodás vagy személyhez fűződő jogait ért sérelem miatt). Nem vagyoni kára nem csak természetese személynek lehet, például egy cég is elszenvedheti üzleti hírneve vagy hitelképessége elvesztése következtében.

Fogalma a büntetőjogban

(másolat a Csalás szócikkünkből) A kár büntetőjogi fogalma - főszabály szerint - eltér a polgári jogban használatos fogalomtól.

A kár - hagyományosan - a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést jelenti. A törvény szerint ez a fogalom – ha az új Btk. eltérően nem rendelkezik – a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt. Ugyanakkor azonban a hatályos Btk. kifejezetten a csalás tekintetében úgy rendelkezik, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is érteni kell. Az új rendelkezéssel az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezáltal büntethetővé váljanak azok a cselekmények, amelyek ugyan a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként jelenik meg (ilyen például, ha valaki lakást bérel vagy szállodából fizetés nélkül távozik).

A Révai nagy lexikonában

„Kár (damnum): minden vagyoni veszteség, hátrány, amely valakit ér. Ez állhat a meglevő vagyon csökkenésében (pozitív kár vagy tényleges kár, latinul damnum emergens), vagy abban, hogy az illető a károsító cselekmény következtében elesett olyan vagyonértéktől, amelyre bizonyosan számíthatott (elmaradt haszon vagy nyereség, latinul lucrum cessans). A magánjog szempontjából a kár jelentősége ott van: mennyiben követelhet azért a károsult mástól megtérítést (kártérítés, kártalanítás). Ha a kárt véletlen, erőhatalom (casus, vis major) okozta, kártérítés, erre irányzott külön kötelem elvállalásának esetét kivéve (kárbiztosítás), rendszerint nem jár. A kárt az viseli, akit ér (casus nocet domino). Aki maga oka károsodásának, az kártérítést nem követelhet. Aki oly cselekménnyel okoz másnak kárt, amelyre jogosítva volt, kártérítéssel nem tartozik. Kártérítést nem követelhet, aki az őt károsító cselekménybe beleegyezett (volenti non fit injuria). Nem sért és így kártérítéssel sem tartozik az, aki jogával él (az újabb jogfejlődés azonban kiveszi ezen szabály alól azt az esetet, ha valaki nyilván csak azért gyakorolja jogát, hogy ezzel másnak kárt okozzon). Kártérítésre kötelez: 1. szerződésszegés. A szerződés teljesítésének lehetetlensége is kártérítésre kötelez, amennyiben a lehetetlenséget az adós felelősségére eső körülmény idézte elő; 2. a magánjogi tiltott cselekmény, vagy minden olyan cselekmény, amellyel valaki (szerződésen kívül) a jog ellenére másnak vétkesen (szándékosan v. gondatlanságból) kárt okoz. Nem szükséges, hogy a cselekmény egyúttal büntetendő is legyen. Tiltott cselekmény címén felelőssé válhatik a hivatalnok hivatalos kötelességeinek megszegése folytán is (1. Község, Törvényhatóság). Az állami hivatalnokok vagyoni felelőssége az általánosságban nincs nálunk elismerve, kivéve a bírák, ügyészek, a bírósági és ügyészségi hivatalnokok felelősségét, akiket azonban a bíróság előtt kártérítésre csak akkor lehet perelni, ha felelősségüket előbb fegyelmi hatóságuk megállapította. Felelőssé válhatik valaki másnak tiltott cselekményéért is, ha a köteles felügyeletet elmulasztotta (pl. a szülő, gyám stb.). Jogunk azonban több esetben kártérítésre kötelez oly személyt is, akit a kár bekövetkezte körül nem terhel semmiféle vétkesség, amikor tehát a kártérítési kötelezettség közvetlen alapja a jogszabály (az ú. n. vétlen [objektív] felelősség esetei). Ilyen értelemben felelnek a vasutak az 1874 :XVIII. t.-c. szerint. Ha valamely vaspálya üzeménél valaki életét veszti vagy testi sértést szenved, az ezáltal okozott károkért a vaspályavállalat mindenesetre felelős, akkor is, ha a balesetben nem hibás, kivéve, ha a halált vagy testi sértést maga a meghalt, vagy a sértett, avagy oly elháríthatatlan esemény, vagy harmadik személynek oly elháríthatatlan cselekménye okozta, amelyet a vaspálya megakadályozni képes nem volt. A vasutakra vonatkozó ezt a szabályt birói gyakorlatunk kiterjeszti azokra, akik gépkocsikat (automobilokat) tartanak. Hasonlókép megállapította birói gyakorlatunk azt a jogtételt, hogy aki veszélyes iparüzemet tart fenn, felelős a kárért, amely alkalmazottait e veszélyes ipar körében beállott üzemi baleset folytán éri. Ilyen, a vétkességtől független kártérítési kötelezettség terheli az épület tulajdonosát épületrész, vagy az épületen elhelyezett tárgy (pl. zászló) leeséséből eredt kárért. Aki kártérítéssel tartozik, felel a tényleges (pozitív) kárért (kártalanítás), az elmaradt haszonért mai jogunk szerint csak szándék vagy súlyos gondatlanság esetében. A kártérítésnek elsősorban természetben kell történnie; amennyiben ez egyáltalán v. részben lehetetlen, a hitelező pénzben kártalanítandó. Ha a kártérítés tárgya valamely dolognak értéke, annak közönséges (forgalmi) értékét kell megfizetni, teljes elégtételre való kötelezettség esetében pedig a különös, rendkívüli értéket is, mellyel a dolog a fenforgó körülmények között a hitelezőre nézve bír, vagyis az ú. n. kéjbecsárt (pretium affectionis). Kártérítés alapjául csak a vagyoni károsodás, másnemű károsodás (nem vagyoni kár) csak a törvény által meghatározott esetekben szolgálhat. Ezen a téren legtovább megy az angol jog és praxis. Az összegek, melyeket ott becsületsértés vagy házassági ígéret megszegése miatt kártérítés címén megítélnek, a kontinentális jogok szemüvegén át tekintve, érthetetlenek. a meghalt, vagy a sértett, avagy oly elháríthatatlan esemény, vagy harmadik személynek oly elháríthatatlan cselekménye okozta, amelyet a vaspálya megakadályozni képes nem volt. A vasutakra vonatkozó ezt a szabályt birói gyakorlatunk kiterjeszti azokra, akik gépkocsikat (automobilokat) tartanak. Hasonlókép megállapította birói gyakorlatunk azt a jogtételt, hogy aki veszélyes iparüzemet tart fenn, felelős a kárért, amely alkalmazottait e veszélyes ipar körében beállott üzemi baleset folytán éri. Ilyen, a vétkességtől független kártérítési kötelezettség terheli az épület tulajdonosát épületrész, vagy az épületen elhelyezett tárgy (pl. zászló) leeséséből eredt kárért. Aki kártérítéssel tartozik, felel a tényleges (pozitív) kárért (kártalanítás), az elmaradt haszonért mai jogunk szerint csak szándék vagy súlyos gondatlanság esetében. A kártérítésnek elsősorban természetben kell történnie; amennyiben ez egyáltalán vagy részben lehetetlen, a hitelező pénzben kártalanítandó. Ha a kártérítés tárgya valamely dolognak értéke, annak közönséges (forgalmi) értékét kell megfizetni, teljes elégtételre való kötelezettség esetében pedig a különös, rendkívüli értéket is, mellyel a dolog a fenforgó körülmények között a hitelezőre nézve bír, vagyis az ú.n. kéjbecsárt (pretium affectionis). Kártérítés alapjául csak a vagyoni károsodás, másnemű károsodás (nem vagyoni kár) csak a törvény által meghatározott esetekben szolgálhat. Ezen a téren legtovább megy az angol jog és praxis. Az összegek, melyeket ott becsületsértés vagy házassági ígéret megszegése miatt kártérítés címén megítélnek, a kontinentális jogok szemüvegén át tekintve, érthetetlenek. ”

Források

• Bednay Dezső: Gazdasági és üzleti jog. LSI Oktatóközpont ISBN 963 577 317 X 109. old.

Kapcsolódó szócikkek

Biztatási kár

További információk

• Fuglinszky Ádám: Az előreláthatósági klauzula értelmezésének újabb dilemmái (GJ, 2019/7-8., 1-7. o.)

Megjegyzés

Ennek az allapnak a léte nem akadályoz abban másokat, hogy a témájáról írhassanak. Fennállása alatt bármikor bárki zavartalanul kezdhet azonos vagy hasonló című szócikket illetve a véleményét, észrevételeit addig is kifejtheti az allap vitalapján.

Amennyiben bárki jelzi a szerkesztési szándékát az allap vitalapján, kérésére az allap haladéktalanul átkerül a fő névtérbe, hogy azután a szövegét szerkeszthesse.