Szerkesztő:Kabóca/Műegyetem főbejárati szobrai
A szócikk címe: Műalkotások a BME-n lesz, vagy valami hasonló Az egészet átírni, mert nagyrészt másolt szöveg!
A főbejárat szobrai[szerkesztés]
Az eredeti szobrok[szerkesztés]
A műegyetem 1909-ben elkészült főépületét Ferenc József király személyesen adta át a tanároknak és a diákoknak. Az átadáskor a Duna parti főbejárat lépcsőin ott díszelgett Senyei Károly 4 allegorikus szobra.
A műszaki tudományokat jelképező szobrok első élete a II. világháborúban fejeződött be, mert 1945-ben, a főváros ostromakor az orosz katonák a pesti oldalról célba lőttek rájuk, és örültek amikor megsemmisültek.
A szobrok újrafaragása[szerkesztés]
A Senyei Károly készítette eredeti szobrokról nem maradt fenn sem modell, sem tervrajz, csak fénykép. A Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Műegyetem építészkara közös kutatási programot indított, hogy miként lehet a fellelhető dokumentációk és fotók alapján újrafaragni a régi szobrokat. A szoborkészítéshez felhasználtak egy speciális 3D-s tervezőprogramot is, amellyel a síkbeli fényképekről térbeli megjelenítés készíthető. A szobrok 1:10-es modelljét egy forgatható korongra helyezték, majd 1o fokonként lefotózták. A szoftver ezekből a felvételekből elkészítette a virtuális térbeli plasztikát, amelyről tetszőleges méretarányú metszet-rajzokat lehet előállíttatni. A számítástechnika kiváltotta a hagyományos gipszmintát is, ugyanis a szobor nagy része először hungarocellből készült el, és erre került rá a mintaként használt gipszréteg. A szobrokat a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrászhallgatói az Európai Építő Zrt. telephelyén faragták ki. Elkészítésük egy évig tartott. A szobrok újra faragásánál fő szempont volt a minél teljesebb hasonlóság az eredetire. Ez a szándék az ülő figurák pozíciója, és a mozdulataik tekintetében teljes mértékben meg is valósult, az arcok karaktere és a kezek alakja viszont a mai formavilágot tükrözik. Az alkotások kortárs műnek is tekinthetők, ugyanis mind a négy istennőnek van élő modellje.
- A "Vegyészet" 3,3 m-es szobrát Polgár Botond és Klosz Orsolya faragta újra. A talapzat: Szigeti Csongor Gábor munkája.
- Az "Építészet" 3,3 m-es szobrát Kulcsár Írisz és Kotormán Patrik faragta újra. A talapzat: Szigeti Csongor Gábor munkája.
- A "Mérnöki tudomány" 3,3 m-es szobrát Máthé Krisztián, Gilly Tamás és Nagy Sándor Zoltán faragta újra. A talapzat: Szigeti Csongor Gábor munkája.
- A "Gépészet" 3,3 m-es szobrát Engler András, Kontúr András és Sólyom Attila faragta újra. A talapzat: Szigeti Csongor Gábor munkája.
József Nádor mellszobra[szerkesztés]
Szintén a K épülethez kapcsolódik József Nádornak, az Egyetem korábbi névadójának - korábban elveszettnek hitt - mellszobra, amelyet 200x-ben állítottak fel újra. A szobor a II. világháború(?) során eltűnt, és egészen 200x-ig nem tudtak semmit a hol létéről, amikor is egészen véletlenül az egyetem egyik pincéjének folyosóján heverve, fej nélkül találták rá. A szobrot rendbehozatták, a korabeli ábrázolások alapján a fejét újrafaragták, és így .... óta látható a K épület első emeletének folyosóján.
A könyvtári freskó[szerkesztés]
A könyvtárépület nagyolvasójának falát díszítette az 1913-ban elkészült freskó, amelyet Raksányi Dezső és diákjai készítettek. Ez a freskó a II. világháborúban csak kis mértékben sérült meg, de a felújítás során mégis lefestették, amire talán az akkori rendszer és a kép szélén szereplő Teleki Pál személye adhat magyarázatot. [1] A freskó tervezése során készült vázlatokból számos darab megmaradt, azonban az elkészült freskóról mindössze egyetlen feketefehér kép maradt fenn egy korabeli Hauszmann-albumban.
További alkotások[szerkesztés]
Az említetteken kívül még számos volt oktatónk, hallgatónk illetve esemény emlékét őrzik műalkotások az egyetemi épületekben és parkokban.