Szerkesztő:Grin/GDPR
Törlés „személyes adat” / „GDPR” alapon[szerkesztés]
- (Én most viszont akkor jogászodnék, és igyekszem úgy írni, hogy az külön lapra is másolható legyen.)
Ez a kérdés a GDPR „divatba jövetele” óta időnként előkerül, amikor valaki megpróbálja azt bunkósbotként forgatva alátámasztani az amúgy nem igazán jogos követeléseit.
Elsőnek szögezzük le a magyar törvények oldalát:
| „ | 2011. évi CXII. törvény
5. Az adatkezelés jogalapja |
” |
Mivel alapvetően mi a magyar törvények alapján igyekszünk eljárni, ezen a ponton be is lehetne fejezni. De jogos igény, hogy általános esetben a GDPR mit mond a témában, így most teljes idézetek nélkül, röviden:
- A 17. cikk szól az „Elfeledtetéshez való jogról”, ami a konkrét törlésre vonatkozik. Ennek (3) pontja mondja ki azt, hogy ez a cikk nem alkalmazható, ha az adatkezelés „(a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából” történik, vagy „(d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést”.
- Közbevetve említésre méltó a 85. cikk ami arról szól, hogy a (2) pont szerint a tagállamok korlátozhatják a személyes adatok kezelésének megkötéseit, amennyiben ez a szólásszabadság (fentiekben is felsorolt módjai) érdekében szükséges; azt gondolom, erre jó példa a legelőször idézett törvény 5. § (és annak (7) bekezdése).
- A 89. cikk az, ami számunkra fontos, a címe „A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott adatkezelésre vonatkozó garanciák és eltérések”; ez szabályozza azt, hogy amennyiben a cél közérdekű archiválás, tudományos cél, kutatási cél vagy statisztikai cél, akkor az adatok kezelhetőek ezen jogcímen.
Azt gondolom ez lenne a törvényi háttere annak, hogy milyen jogon és alapon kezelünk személyes adatokat, illetve milyen jogalapunk van arra, hogy az ezzel nem összhangban levő törlési kéréseket – mindenféle udvariasság kíséretében – elutasítsuk.
A konkrét Wikipédiás eljárás tekintetében A Wikimedia Foundation jogászai azt az útmutatást adták (melyet nem tudom, nyilvános felületen is megismételtek-e, de legalább egy belső forrásban én látom), hogy minden ilyen jellegű kérésnél pontosan ugyanazokat az elveket kövessük, mint bármilyen egyéb hasonló kérés esetén, vagyis amik az útmutatóinkban, a WP:ÉLŐ-ben vannak, mintha az illető nem hivatkozott volna a személyes adatokra vagy GDPR-re; amennyiben pedig válaszunkkal nem elégedett akkor a jogi aggályait közvetlenül a legal kukac wikimedia pötty hu címmel kell (angolul) leleveleznie.
Az én magánvéleményem mindehhez az, hogy WP:ÉLŐ alá eső személyeknél
- azok az adatok, amit az illető nyilvánosságra hozott, vagy a nyilvánosságra hozatalához valamilyen módon hozzájárult vagy azt jóvá hagyta,
- és az adatok relevánsak és jelentősek a cikk szempontjából akkor az adatok törlését nem hajtjuk végre, sem személyes adatokra hivatkozás mellett sem másért;
- ha az adatok fontossága kérdéses, akkor dönthetünk a törlés mellett, lévén az illető ezt kérte (nem azért, mert „személyes adatokra” hivatkozik hanem egyszerűen azért, mert kérte, és mi udvariasak vagyunk).
- Ha a nyilvánoan elérhető adatokat az illető nem hozta nyilvánosságra és nem járult hozzá ahhoz (ilyen a bulvárlapok által „megszerzett” információ, kép, stb.), de közszereplő, akkor az adatok törlését erősen javaslom megfontolni.
- Ha az illető nem közszereplő (vagy nem tudjuk egyértelműen eldönteni), akkor az adatokat törölni javaslom (itt kérdéses, hogy ha nyilvánosságra hozta, az mennyiben számít, erre nem tudok válaszolni).
Ezt a konkrét esettől elvonatkoztatva, általánosságban írtam. Nem néztem, hogy az illető mit tett és kicsoda. – grin ✎ 2019. április 23., 14:46 (CEST)