Szerkesztő:Godson/Átlátszó

A Wikipédián azért helyezzük a cikkeket szabad licenc alá, hogy a térítementes (ingyenes=free) felhasználásukat – alapvetően a másolásukat – jogilag rendezett formában tegyük lehetővé. Ha csak a térítésmentes olvashatóság biztosítása lenne a cél, akkor fölösleges lenne a licencekkel bajmolódni, hiszen ha a műveim esetleges másolását nem akarom megakadályozni, a saját forrásaimat pedig jogszerűen használom fel, akkor bármilyen jogosultságot szabályozó eszköz használata csak bonyolítja az életemet. A szabad licenc a másolónak adott megerősítés arra nézve, hogy a másolással biztosan nem csorbít jogokat. Valamint figyelmeztetés arra nézve, hogy a továbbmásolás jogát a felhasználó az alkalmazott licenc mértékeit meghaladóan nem korlátozhatja. Rendkívül érdekfeszítő kérdés lenne tehát az, hogy a Wikipédián közreadott cikkeknek vajon mekkora hányadát másolják át egy az egyben továbbhasznosításra, meg az is, hogy az így átvett anyagokból mennyin végeznek „jelentősebb” átalakításokat. Az meg még inkább, hogy vajon miért. Tíz kiemelt cikkünkből betettem egy-egy egyedinek tűnő szövegdarabot a gugliba: mind a tíznél egyedül az adott huviki-cikkel tért vissza. Eszerint a teszthez valóban egyedi szövegrészleteket sikerült kiválasztanom. Ez örvendetes. (Nekem legalábbis...) Az már kevésbé, hogy egyelőre nem találtam nyomát annak, hogy olyan nagyon kopíroznák az alkotásainkat. Egy mű jólsikerültsége többnyire a példányszámban és az újkiadások sűrűségében is ki szokott fejeződni. Legalábbis akkor, ha fizetni kell érte. Lehet, hogy a szabad licenc alá helyezett termékek esetében más közgazdasági törvények működnek? Izgalmas kutatási téma!

„Használni más által készített dolgokat nem gonosz dolog. Úgy tenni ezt, hogy nem szólsz róla, az genyaság. Erről szól a GPL is, fiúk, meg a GFDL.” - foglalja össze röviden a copyleft erkölcsi tanítását „Lágok és füst” című kétsorosában a csak hosszas turkálással felderíthető nevű blogszerző. (Pedig ideírnám, ki is ő, mert nem akarnék vele genya lenni...)

A szerzőség és a szerzői jogok a Wikipédia Achilles-sarka. A szerzőség ugyanis kettős kötés: jogosultságok halmaza egyik oldalon, ám kötelezettségeké a másikon. A huwiki-közösség azonban mintha mindkét oldalt feledni akarná, hogy annál „szabadabban” ügyködhessen az ily módon létreálmodott virtuális senkiföldjén. Ahol szvsz-alapon mindenki azt irkál és törölget, amit éppen úri gusztusa diktál az adott hangulatban és pillanatban. Se haszon – se felelősség. A GFDL-licenszet azonban nem azért hozták létre megalkotóik, hogy érdektelen kibicek felelőtlen játszadozásának lepléül szolgáljon. Amit mi itt időnként lexikon-publikáció címén művelünk, az sokszor nemcsak a megcsúfolása, hanem fekete-fehéren a durva megszegése annak az egyetlen (önként vállalt) jogi kötelezettségnek, aminek az elfogadását a Wikimedia Alapítvány a közreműködés egyedüli abszolút feltételéül meghatározza. A GFDL-licenc ugyanis előírja, hogy módosítani lehet ugyan a licenc hatálya alatt publikált tartalmakat, de arra is kötelezi a módosítót, hogy jelöljön meg olyan helyet a világhálón, ahol a módosítás előtti változat bárki számára szabadon hozzáférhetó a módosítást követően legalább egy évig. A laptörténet-fül (history), ha kicsit kacifántosan is, de eleget tesz ennek a követelménynek. Viszont ahányszor törlünk egy cikket, annyiszor megsértjük a GFDL-licenc ezen követelményét. (A „mű” egy darabig speciális jogosultságú emberek közreműködésével ugyan rekonstruálható a szerverekről, de ez az eljárás aligha nevezhető szabad hozzáférésnek.) Incifinci sületlenségek törlése remélhetőleg egyetlen szerzőt sem ingerel pereskedésre, de el tudok képzelni olyan publikált tartalmakat, amelyeknek a potenciális felhasználók előli eltüntetése jelent olyan súlyos szerzői sérelmet, aminek az orvoslását jogi úton is el kívánja érni. Mi, wikipédisták itt minden beírt vagy kitörölt karakternek szerzői vagyunk. Nem együttesen, azaz nem közösségként, hanem személyenként külön-külön. A Wikimedia Alapítvány felületén publikálunk, de ez nem jelenti azt, hogy a Wikimedia Alapítványra átszármazna akár a szerzői jog, akár a szerző (büntetőjogi) felelőssége.

A GNU Free Documentation License (Version 1.2) 4.J. pontja:

„Preserve the network location, if any, given in the Document for public access to a Transparent copy of the Document, and likewise the network locations given in the Document for previous versions it was based on. These may be placed in the "History" section. You may omit a network location for a work that was published at least four years before the Document itself, or if the original publisher of the version it refers to gives permission.”

Nemhivatalos magyar fordítása:

„Ne tegyen változtatásokat a Dokumentumban megadott Átlátszó példány nyilvános hálózati elérhetőségét (ha van ilyen) illetően, vagy hasonlóképp, a Dokumentum alapjául szolgáló korábbi változatok hálózati helyére vonatkozóan. Ezek az „Előzmények” szakaszban is szerepelhetnek. Csak abban az esetben hagyhatja el egyes korábbi változatok hálózati elérhetőségét, ha azok legkevesebb négy évvel a Dokumentum előtt készültek, vagy ha maga az alkotó engedélyezi azt.”

A kulcskérdés tehát az: mikor születik meg a GFDL-licenc alá helyezett mű? Pontosabban: mikortól számít a Wikipédián megejtett bármely csekély, de szándékában értelmesnek tekinthető szerkesztés GFDL-licenc alá helyezett dokumentumnak, illetve módosított változatnak, azaz olyan műnek, amelynek szerzője van, és a szerzőnek szerzői jogai vannak? Teljesen egyértelmű: a „Lap mentése” gomb megnyomásától. Minden egyes apró szerkesztés módosítja a publikált dokumentumot, de háromféle szerkesztési esemény megkülönböztetett figyelmet érdemel:

Az első a lap létrehozása:

A Wikipédia minden egyes olyan kifejezésnél, amelyen az adott nyelven még nincs szócikk, felajánlja: „Készíthetsz egy új szócikket ezen a néven”. Amennyiben a szerzőjelölt ráharap a lehetőségre, megjelenik neki a szerkesztőablak. Ha a „fapapucs” címkével jelölhető témakört szeretné a magyarul olvasó világ elé tárni, viszonylag hamar meggyőződhet róla, hogy egy Villanygabihoz címzett röpke üzenet színesítésén kívül annyit sem mond róla a huwiki, hogy fapapucs. A rekesz tehát üres, szélesre tárul az alkotás tere! De rögtön a következő sorban be is szűkül: Mi nem való a Wikipédiába? Zöldfülű kezdőknek való, csalogató olvasmány; világosan tagolt, könnyen áttekinthető szerkezettel és mondanivalóval. Precíz definíciók, (az ötvennél is több link alatt különösen, ld. pl: lexikon, vagy GNU Free Dokumentation License), korrekt utasítások („Ne készíts vagy módosíts szócikkeket, csak hogy az igazadat bizonyítsd.”), világos következmények („A történetével együtt törlődik a lapod; általában miután a szerkesztők nagy része ezt a Wikipédia:Szavazás törlésről lapon megvitatta. Ezt hasznos megnézni, ha szeretnéd megérteni, pontosan milyen visszásság miatt is töröltük a cikkedet, és szeretnéd ezt elkerülni a jövőben;”). Ha minden világos, akár rögtön neki is lehet állni a szerkesztésnek.

A második a lap törlése:

Amennyiben valamilyen visszásság csúszott a szerkesztésbe (pontosabban kellett volna követni a világos vezérfonalat!), és a szerkesztők nagy része ezt megvitatta, a GFDL-licenc alatt publikáló szerző műve akár törlődhet is. Ez a mondatom pimasz is, csúsztat is, abszurd is: mégis a valóság egy szeletét írja le. Pimasz, mert kiemeli, hogy több száz oldalnyi szöveget kellene átolvasnia és értelmeznie a szerzőjelöltnek, mielőtt publikálni kezd, és kiemeli, hogy még ezzel az időrabló önképzéssel sem mehet biztosra, hiszen az elolvasandó lapok olyan definíciókat, körülírásokat és példákat tartalmaznak, amelyek a gyakorlott szerkesztők körében is újra meg újra fellobbanó viták tárgyát képezik. Csúsztat, mert általában a szerkesztők csekély töredéke jelenik csak meg törlési szavazáson (és nem a nagy része), tehát a cikkek sorsáról jellemzően azok döntenek, akiket a cikk léte-nemléte érzelmileg megérint annyira, hogy rászánják magukat a voksolásra. És abszurd, mert a GFDL-licenc egyik sarkalatos követelménye éppen az, hogy a szerző(k) meghatározott ideig biztosítsák a mű hálózati hozzáférhetőségét. (Honnan ez a szöveg, kép, tudás? A Wikipédiáról! Ott biz ilyen nincs!) Magától értetődő, sőt elvárható, hogy egy enciklépia/lexikon tartalmi és formai követelményeket támasszon a benne megjelenő szócikkekkel szemben. Ahogyan azonban a Wikipédia igyekszik érvényesíteni a követelményeit, az egyszerre tragikomikus, erkölcstelen és jogszerűtlen. Tragikomikus, mert a szabadság nevében megalkotott szócikkeket utólag keményen cenzúrázza, nagyjából a jakobinus népérzületre és a vörösgárdista korrektségre emlékeztető eljárási szabályokkal. Erkölcstelen, mert miközben egyik oldalon erőfeszítésre biztatja a többnyire fiatal és tapasztalatlan szerzőket (de az alkotáshoz jellemzően semmiféle személyes támogatást nem ad), a másik oldalon védtelenül kiszolgáltatja őket a kirafináltabb közreműködők tapasztalatilag kétségtelenül létező rosszindulatú rétegének. És jogszerűtlen, mert a minden publikált szócikkhez automatikusan megadott általános GFDL-licenc feltételeit csak részben tartja be. (Miből sem állna egyébként a fő névtérbeli szereplésre alkalmatlannak ítélt szócikkeket egy világosan elkülönített selejttérben tárolni, még akár didaktikai célzattal is. Valódi kiszuperált példákból legalább annyit lehetne tanulni, mint a ködös-idealisztikus előírásokból. A GFDL-licenc ugyanis a mű minőségéért valóban nem vállal semmiféle garanciát, ellenben a mű időben korlátozott, de a lejáratig biztosított fellelhetőségéért igen.)

A harmadik eset – a lap informatív értékének csökkentése – a legcifrább:

A Wikipédia valamiféle naiv evolúciós ideológiára alapozva a szerkesztők csaknem tetszőleges módosításaira bízza szócikkei tartalmának változásait. A Wikipédia azonban nem egyszerűen a legszélesebb körben elterjedt és befogadott ismeretek és nézetek puszta tükre kíván lenni, hanem olyan ismerettár, amelyre alapozva bármely olvasó saját tudását egyértelműen fejlesztheti, gyarapíthatja, nem pedig csupán összemérheti a „nagy átlag” tudásával és világképével. Azaz: a Wikipédia elvben az „átlagember átlagvilágképénél” nagyságrendileg bővebb, részletesebb, pontosabb, és ráadásként elfogulatlanabb (objektívebb) világképet kívánna megjeleníteni. Ennek a világképnek a megalkotását mégis „átlagemberek” meglehetősen szervezetlen és szabályozatlan önkéntes együttműködésétől várja. Csöppet sem számol azzal a körülménnyel, hogy egy válogatatlan szerkesztőgárda teljesítményei is válogatatlanok, azaz a szerkesztések minőségének szórásképe meglehetősen hűen a szerkesztők összességének szellemi-erkölcsi állapotát fogja tükrözni. Se rosszabbat, se jobbat, se mást: ugyanazt. Minél többen szerkesztik a Wikipédiát, annál inkább a „közép”, az átlagos képességű és műveltségű közreműködők elvárásai körül fognak sűrűsödni a szócikkek tulajdonságai. A szerkesztési események számának növekedése ugyanakkor azzal is együtt jár, hogy egyre több és több szélsőséget is felölel, de egyúttal el is fed ez a „kiátlagolódási” folyamat. A kontrollálatlan eltömegesedés a tulajdonképpen kisszámú, bár bő lére eresztett „szabályállomány” fokozatos erodálódását is jelenti. A Wikipédia nem szótár! Mi itt a huwikin órákig tartó vitába merültünk a „Szimatszatyor” szócikk minősítését illetően: tessék szíveskedni egy kicsit kalandozni a en:Category:Slang, vagy a en:Category:Neologisms ugrópontból kiindulva! Vagy betekinteni a Walmarting szócikk törlésére (neologism!) tett kísérlet lefolyásába! Az elközönségesedés (vulgarizáció) minden olyan szituációban törvényszerűen megjelenik, ahol a körülmények nem szorítják a folyamatokat erővel egy meghatározott irányba, magyarán, ahol a tulajdonságok szelekciója csak meglehetősen elnagyolt és lagymatag fokozatokra van beállítva. Az már csak hab a tortán, ha mégiscsak szűrögetünk azért ezt-azt, csak éppen azt nem tudjuk eldönteni, hogy a megvizsgált bélyeg mennyire lényeges, meg hogy tulajdonképpen merre is van előre és merre hátra. A javítatlan (sőt észrevétlen) minőségrontás huwikis eseteit nehéz lenne a kölcsönös személyeskedés veszélyét kiiktatva bemutatni, de bízom benne, hogy Alensha például elég érett szerkesztő ahhoz, hogy véggiggondolja az Eötvös-kollégium szócikken tett szerkesztéseinek a tényleges értékét. (És hogy magamat se hagyjam ki: az újabb információként lazán odavetett „Pesten” szó kétes haszna elsőre nekem se tűnt szembe.) De említhetem az Iregszemcse szócikket is, ahol a megjelölt legfőbb forrás (a község honlapja...) minden tekintetben különb a belőle született szócikknél, tucatnyi javítgatás és foltozás ellenére is. Hogy ezekután a magában a forrásban rejlő, nem „kézenfekvő” hibát vajon hány wikipédista bökné ki, azt talán jobb nem is latolgatnunk...

Esetek százait lehetne megvizsgálni: ha szabályos mintavétellel kerülnének a boncasztalra, az összkép diagnózisát aligha módosítaná jelentősen az esetszám növekedése. Nincs hátra más: a terápiára tett javaslatoknak kell következniük.

A legátfogóbb javaslatom: tanuljunk meg nem hazudni!