Szerkesztő:Firk/sali

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

jelentés[szerkesztés]

1. Nyelvészek szerint a nyelv használati szabálya. Kiefer Ferenc nyelvész, akadémikus egy egész könyvet írt a jelentésről, ám egyetlen használható definíció sem szerepel benne. Ez nem az ő hibája, hanem a nyelvtudományé.


2. (szerénységem szerint) a jelentés csak egy rendszeren belül értelmezhető fogalom, azon belül viszont könnyen, mivel a szavak, vagy jelentéssel bíró elemek rekurzív definíciójával hiánytalanul előállítható, generálható. Ezzel együtt a jelentés nem létezik kontextus, vagy környezet nélkül, amelybe az értelmezőtől kezdve az adott dolog egyéb, közvetlen környezetén át szinte minden beletartozik. Praktikus okoknál fogva azonban ez a kontextus egy adott "síkra", szempontra, stb. szűkül le, hasonlóan a térképeknél látható léptékváltásokra.

A jelentés kinyerése egy közleményből a darabolással (chunking) kezdődik. Minden hallott (és írott) szövegben meg kell tudni állapítanunk, hogy hol vannak a szó és mondat, stb. határok, enélkül nem tudjuk a hallott szöveget megérteni. A halott szövegnek lehet több értelme is, szükség van további ellenőrzésekre - egyértelműsítés (pl. írásbeli alak megismerése).

Az írott anyag is lehet két- vagy többértelmű. L. a szavak jelentése, homonina, poliszéma, szinoníma, stb.


Az angol jelentés szócikkből az is kiderül, hogy egyetlen definíciót sem tud adni, hanem egyből szétküld a "fork"-okon, majd az információról kezd el beszélni. l. az idézetet:

Meaning is one of the most difficult and complex concepts we have, studied in semantics (a branch of linguistics) and in the philosophy of language (the theory of meaning in particular).

See especially: philosophy of language and the meaning of meaning. (ez a szócikk meg egyenesen botrányos, pedig egy wikifather írta.)


Meaning in a wider sense is also part of the general theory of information.

This theory tries to formulate rules, about:

the way meaningful information is emerging how meaningful information is conserved how the meaning of something can be measured how information with meaning is lost again The meaning of an information or a thing is its value or its sense.

Often the meaning of an information or a thing is only realized, when it is lost or it tends to get lost.

Table of contents [showhide] 1 How does meaning come up ? 2 How can we measure meaning ? 3 In which sequence of information don`t we find any meaning ? 4 Information with meaning is always between complete randomness and complete order 5 Literature 6 The Theory of meaning 6.1 How does meaning comes up ? 6.2 How can we measure meaning ? 6.3 In which sequence of information don`t we find any meaning ? 6.4 Information with meaning is always in between complete randomness and complete uniform order

7 See also:

Innen ismét megerősítésre várok.

firk 2004. augusztus 6., 18:35 (CEST)

Jó a logikád, csak attól tartok, hogy nagyon nehéz lesz úgy megírni, hogy érthető legyen, illetve hogy ne menjen el filozofálgatásba. Ha írsz ide valami próbacikket, akkor ahhoz hozzá tudunk szólni (de ha lehet, próbáld meg légyszíves ne esszének, hanem picit szárazabb cikknek írni, és gondolj arra, hogy nálad (irodalmilag, tudományosan, stb.) sokkal képzetlenebb embereknek is meg kellene értenie.) --grin 2004. augusztus 7., 22:52 (CEST)

Szavak jelentése[szerkesztés]

Minden, amit tudunk - így a szavak jelentése is - tanult, nem velünk született dolog, ezért fontos lenne, hogy a szavakat a jelentésüket és a pragmatikát (nyelvhasználatot) tekintve következetesen és pontosan (szabatosan) használjuk. Mivel "a szó elszáll és az írás megmarad", attól lehet remélni helyesebb nyelv (szó) használatot, ha ezt segítő esközök, pl. wikipédiák készülnek egy társadalomban, amelyekhez azután vita esetén fordulhatunk. A szavak jelentése a látszat ellenére egyáltalán nem triviális, ezért pl. a (angol, amerikai) jogászok, akik drágán és költséges ügyekben szerződéseket fogalmaznak, azzal kezdik az okmányt, hogy megadják a benne használt fontosabb szavak jelentését, meghatározását.

Visszatérve a szavak jelentéséhez és a szófaji (esetenként kontextus szerinti), rendezett nyilvántartásukhoz, vitatható, hogy a wikionary projektnek mekkora olvasóközönség számára van értelme, ugyanis nehéz elképzelni egy olyan valós helyzetet, amelyben egy kiinduló nyelvben létező szónak több más nyelvben megadott jelentésére (itt megfelelő idegennyelvi változatára) lenne valakinek szüksége.

Annál életszerűbb viszont az a probléma, hogy ha valamit akarok mondani idegennyelven a saját nyelvemen már megfogalmazottak szerint, és ismerem azt a szót idegennyelven, amivel kezdenem kell, akkor jó lenne tudni, hogy mivel kell folytatnom idegennyelven, hiszen nem valószínű, hogy az adott főnévnek tükörfordítású lesz a mellékneve, az igének a tárgya, stb. Ezideig egyetlen (angol nyelvű) ilyen szótár készült (The Word Finder).

firk 2004. augusztus 9., 12:07 (CEST)


Rekurzió[szerkesztés]

Rekurziónak nevezzük egy folyamat vagy rendszer saját magával való azonosításának módját. A rekurziós eljárásban pl. a nyelv egyes, összetett megnyilatkozásait annak összetevőivel behelyettesítjük, illetve ezzel meghatározzuk.

A természetes nyelveken megfogalmazott kijelentések nemcsak az egyszerű mondatot alkotó szavakból, hanem egyszerű mondatok összetételéből, beágyazásából építkeznek, és egymásba vannak “skatulyázva”, hasonlóképpen a programozási nyelvekhez is, amelyek szintaktikai szabályai rekurzív függvények alakjában vannak specifikálva.

A rekurzió egyik leírási eszköze a Backus Naur Form vagy BNF jelölés. Egy ilyen szabályrendszer segítségével többek között azt is ellenőrizni tudjuk, hogy egy adott szókincsben, vagy nyelvi anyagban minden egyértelműen meg van-e határozva, nem fordul-e elő olyan elem, amely az adott rendszerben nem is rendelkezik érvényes definícióval.

Rekurziós eljárás[szerkesztés]

Számítógépekben, a fordítóprogramokban használt technológia arra, hogy a magasabb szintű nyelveken megfogalmazott utasításokból többszörös értelmezés vagy fordítás után végrehajtható, gépi szintű utasítások készüljenek. A behelyettesítési lépések iterációval történnek, a közbülső eredményeket meg kell jegyezni egy arra alkalmas veremben, amelynek “beágyazási szintjei” vannak. A természetes nyelv használata során is végzünk hasonló műveleteket, ott a rövidtávú emlékezetet használjuk ilyen átmeneti tárolóként.

BNF jelölés[szerkesztés]

John Backus használta az Algol68 programozási nyelv szintaktikai szabályainak leírására, ezért metanyelvnek is nevezik.. A jelölés lényege, hogy teljeskörűen meghatározza az adott nyelv terminális szimbólumainak (primitíveinek) körét, illetve az azok segítségével előállítható bonyolultabb kifejezések szintaktikai (és szemantikai) értelmezését lehetővé teszi. Bár a programozási nyelvek a természetes nyelvekkel szemben, amelyek környezet függő nyelvek, környezet független nyelvek, maga a jelölés segít a természetes nyelvek bizonyos szintaktikai szabályainak a megfogalmazásában, valamint egy nyelv hiányzó elemeinek az azonosításában is.

A BNF metaszimbólumia a <, >, | és ::= szimbólumok. A <> csúcsos zárójelek közé zárt szavak a nemterminális metaszimbólumok, a ::= kifejezés jobb oldalán vannak a terminális szimbólumok.. A | jel az alternatívákat választja el egymástól. A nyelvek leírására a BNF számunkra alkalmas, a fordítóprogramok szintaktikai elemző része (parser) azonban Noah Chomsky munkásságára is épít.

Aa BNF-nek különféle változatai is megjelentek, sor került a <> csúcsos zárójelek elhagyására, a [ ] bevezetésére az opcionális sorozatok jelölésére, {}-nek az ismételhető sorozatok jelölésére. A nyelvnek BNF-fel egyenértékű, de látványosabb leírása a szintaxisgráf. A szintaxisgráf a BNF leírásból állítható elő. Ezeket a szabályokat először Wirth adta meg.

---

szövegfeldolgozás[szerkesztés]

Szövegfeldolgozásnak nevezhetjük azt a szellemi (és kézi) munkát, amelynek eredményeképpen egy szerző/szerkesztő meglévő szövegekből új szövegeket állít elő bizonyos (szövegfeldolgozó) műveletek segítségével. Anélkül, hogy részletezni próbálnánk a szükséges műveleteket, koncentráljunk először a kiinduló szövegtípusokra, és a keletkező szövegfajtákra.

szövegfeldolgozó műveletek[szerkesztés]

....

szövegtípusok[szerkesztés]

....


(folyt.köv.)

Számítógépes technológiák[szerkesztés]

.... szövegből hálódiagram - külső link: http://www.nsf.gov/od/lpa/newsroom/pr.cfm?ni=69 firk 2004. augusztus 16., 15:27 (CEST)


szócikk javaslat/kezdemény ISTEN

Isten minden bizonnyal az általános ismeretlen megjelölésére alkalmas, alkalmazott szó, olyan elképzelés, amely sokféleképpen mutatja, hogy az ember hiányállapot által vezérelt élőlény. A hiányállapot megszüntetésére tett egyik igyekezet, hogy emberi kapcsolatot teremtsen a világ nálánál láthatóan hatalmasabb, nagyobb, öregebb, stb. vagyis minden szempontból felette és egyesek szerint rajta kívül álló, mások szerint belülről is manipulálható erőivel, ezért talán azzal a sanda céllal, hogy magának ebből előnyöket csikarjon ki. Azok, akik istent személyként képzelik el (l. MEGSZEMÉLYESÍTÉS), istenhez szólva, őt felmagasztalva, gyakran hangoztatják a következő fordulatokat, vesd ránk tekintetünket, fordítsd felénk orcádat, nézz le reánk kegyes szívvel, stb. Az istenben hívők viszont megtapasztalják istent, mert összefüggést keresnek és találnak a velük történő dolgok és isten elképzelt akarata, rendelése között, amelyet maguk számára elfogadhatónak tartanak, és ezzel megszűnik bennük az egyik fontos hiányállapot. Nem ritkán az a véleménye egyes vallások tanításainak, hogy az isteni akarat, az isten személyének kifürkészése, isten nevének vagy képének a megfogalmazása vagy megjelenítése már önmagában is isten ellen való cselekedet, ezért azt kerülik. Mások a különböző megjelenítéseket és ábrázolásokat istennek tetszőnek tartják és kultuszt csinálnak belőle. Az előbbiek az ismeretek megszerzését, a tudás elsajátítását is bűnnek tartják, főleg az emberi gén megfejtése körül kialakult mértékben, abból is kiindulva, hogy ha az ember a társadalomban a teremtő, alkotó munkájának eredményét, illetve annak használatának engedélyezését a személyéhez, illetve a szerzőiségéhez fűződő jogok alapján a többiekkel megfizetteti, akkor ez a jog istent a világ létezése, teremtése okán az első helyen illetné meg, anélkül azonban, hogy valaki ezt a kérdést a gyakorlatban komolyan venné. Más szóval istent a társadalmi törvényekben mégsem tekintik (fontos vagy létező) személynek, hiszen csak ígérgetnek vagy alamizsnát juttatnak neki.

A CSALÁD, A CSALÁDTAGOK

Az emberi reprodukció legkisebb színtere, az utódgondozásnak az utód szempontjából legkedvezőbb formája. Természetéből eredően egy nő és egy férfi tartós kapcsolata és mások által is elismert szövetsége az élet láncának fenntartása céljából. A születés utáni időszakban a kisbaba körül megjelenő személyek mind fontossá válhatnak, mivel a gyermek tapasztalatainak bevésődése az első öt évben igen intenzív. A kulcsfigurákkal vagy jelentős személyekkel, az anya, az apa, testvérek, stb. való ismerkedés azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a későbbiekben kialakuló emberi kapcsolatok, már az automatikus összehasonlítások miatt is, ezek mintájára értelmeződnek, esetleg aszerint alakulnak. A szülők és a gyermeke alkotják a szűk családot, míg a nagyszülők és a távolabbi rokonok a nagy családot, amelynek tagjai régen, főleg vidéken, akár egy fedél alatt vagy egy háztartásban is éltek.

TERMÉSZETES SZEMÉLY

Jogi kategória, amely szembeállítja a természetes (emberi) személyt a jogi (dologi) személlyel, annak ellenére, hogy ez utóbbinak is vannak hasonló jogai és kötelességei.

SZEMÉLYES az, amit egy személy akár valóságos, akár elképzelt jelenlétével egészít ki, vagy nyomatékosít, pl. üdvözlet, vélemény, elismerés, kívánság, aláírás, megjegyzés, észrevétel. stb. Nem mindig pozitív kapcsolatban, mint pl. a személyes indíték, bosszú, személyes hang. És nem is mindig ebben az értelemben, hanem pl. a személyét érő, mint a személyes érintettség kifejezésben. Személyes tulajdon, ügy és holmi

SZEMÉLYI, a személy főnévből második lehetséges melléknévként képzett szó a személlyel kapcsolatos viszony, állapot vagy tulajdonság megjelölésére. Gyakorlatilag a birtokos jelző helyébe lép, mint pl. a személyi számítógép, a személyi szám, személyi igazolvány kifejezésekben, ahol nem mond mást, mint hogy az adott személy igazolványa, számítógépe, stb. Nem tévesztendő össze a személyi ügyek vagy kérdések első részével, amelyben a személyi kifejezés inkább arra utal, hogy valakinek a foglalkoztatása vagy egyéb állapota tekintetében történik valami, megbeszélés vagy döntés.

SZEMÉLYEK SZÁMA - SOKASÁG

Mivel a személy a megkülönböztethetőség, az önazonosság és az egész, az egy, mint mennyiség egyik fontos absztrakciója, az emberi nyelv, azon belül a nyelvtan egyik fontos kategóriája is. A nyelvtan először két csoportra, majd sorszámozottan további egyedekre osztja a személyeket, nevezetesen: Egyes szám – többes szám: Első, második és harmadik személyekre.

Ez egyúttal nyelvileg meg is szabja önazonosságunk és másokkal való azonosulásunk, együttérzésünk, beleérző képességünk korlátait. Mindjárt azzal, hogy az első helyen az én szerepel, meg a mi, akikkel így vagy úgy azonosulunk, közösséget vállalunk. A második helyen a te és a ti, vagyis az, vagy azok, akivel dolgunk van, akivel beszélünk és/vagy akiket figyelemre méltatunk. A harmadik személy megmarad a világ éppen fókuszba nem volt részének jelölésére, amely jelölés viszont egy kicsit tagoltabb, mert vannak olyan nyelvek, ahol a harmadik személy nyelvtani nemeket is azonosít, nevezetesen férfi, női és semleges nemeket – ebben a sorrendben.

Az egynél több már sokaságnak számít – az egyszerű társadalmakban a számfogalmak is ennek megfelelően alakultak. Érdekes néprajzi tanulmányt írt erről ifjú korában Bibó István.

Az ÉN

Az én a személy önreflexiójának terméke, annak a tapasztalatnak az eredménye, hogy az ember érez, észlel, gondolkodik, vagyis olyan tevékenységeket is végez, amelyek benne, egyesek szerint a léleknek nevezett helyen, mennek végbe, és amelyekre csak következtetni tudunk a kívülről látható jelekből, esetleg tulajdonságokból. Mivel magunkat mások helyébe is tudjuk képzelni, ezért ezekről a belső történésekről saját belső történéseink megtapasztalása alapján van valós vagy valótlan elképzelésünk. Az én határt ugyanúgy meg kell tanulnunk, mint a látással kapcsolatos egyéb furcsaságokat, és kétségtelen, hogy az egyik legfontosabb egzisztenciális emberi élmény éppen az én határainak állandó átjárásából és változtatásából ered.

SZEMÉLYISÉG az ember részleteiben megismert tulajdonságainak összességére alkalmazott kifejezés, olyan állapot jellemzése, amely testi-lelki fejlődés, erős egyéni jellegek kialakulásának és a gazdag megélésnek eredménye, és amelynek megjelenése a másokkal való összehasonlításban hangsúlyos. A pszichológia nevű tudomány szava az emberre, amelynek úgymond a lelkét tanulmányozza. A személyiség elnevezést ily módon ritkán használják az állatokra, bár lassan már Európában is elismerik, hogy annak is vannak lelki tevékenységei. Továbbá osztályozni szokás az ember személyiségét cselekvőképessége és jogképessége szempontjából, aminek következtében nem adják meg a személyiség státuszt az embriónak, a magzatnak vagy a kómában fekvő és a magatehetetlen, tudat nélkül vegetáló emberi testeknek, és nem tekintik többé az eredeti élőlénnyel azonosnak, vagy azonosíthatónak a donorból, kadáverből kivett szerveket sem. Kérdés, hogy mi lesz a klónozásból előálló emberek személyiségének a megítélése, és hogyan működik az azonosság és a szerzőiség az internetes szerzemények és cselekmények esetében. A személyiséghez tartozik, hogy szokás a nembeli embert és a konkrét egyedet úgy cserélgetni, ahogy a beszélő szándéka megkívánja, hogy hol az egyikre vonatkozó szabályok, hol a másikra vonatkozó törvények rendelkezéseinek előnyeit ki lehessen használni. Ez hasonló ahhoz, amikor a mindenkibe a látszat szintjén beletartozik minden ember, ám a gyakorlatban mégsem, abból kimarad néhány százalék.

Sokan tévesen személyiségi jogokat mondanak személyi vagy emberi jogok (personal rights, human rights) helyett, hiszen az idézett kifejezésben mindenki jogáról, és nem csak a fontos személyek jogáról van szó. Személyiségi jogok kifejezés előfordulása:

http://anitraweb.org/activism/humanrights/UDHR/hng_print.htm http://www.brody-ajka.sulinet.hu/_bn/netikett/NET1.TXT

SZEMÉLYESKEDIK SZEMÉLYTELEN MEGSZEMÉLYESÍTÉS

firk 2004. augusztus 1., 11:35 (CEST)