Szerkesztő:Aranymag12/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Főállású szülő[szerkesztés]

A főállású szülőség legyen egy új típusú közalkalmazotti állás, amelynek keretében a nagyon sok (≥5) saját gyereket vállaló házaspár egyik tagjának, kezdetben az anyának, az állam egész életére munkabért fizet.[1] Ez az intézmény a születéstámogató (pronatalista) népességpolitikai eszközök számát bővíti.


Népességcsökkenés és elöregedés[szerkesztés]

Magyarország már régóta a csökkenő népességű országok közé tartozik. Az elmúlt években átlagosan évi 38 ezer fővel csökkent a magyar népesség létszáma.[2] A népességcsökkenés mellett a népesség öregszik és magas a halálozási arányszám is. Mindkét folyamatnak az elsődleges oka az alacsony születési arányszám [3] és termékenységi arányszám. Ez utóbbinak az értéke 2015-ban 1,44 gyerek/nő volt.[4] A népesség elöregedése és a szülőképes korú nők számának a csökkenése miatt a népességfogyás Magyarországon, ceteris paribus, gyorsul.[5] A jelenlegi tendenciák szerint 2100-ra a népesség 4,5 millióra csökken.[6] Így a magyarság a következő évszázadban gyakorlatilag eltűnik. Ez a negatív folyamat a közrossznak egy viszonylag új formája, amelyre sürgősen megoldást kell találni. Minimális programként legalább az ún. természetes (migrációs hatások nélküli), népességcsökkenést kellene megállítani.[7] Ha eltekintünk a tömeges bevándorlástól, akkor a népességszám stabilizálásának csak egyetlen módja van: a születésszám és a termékenységi arányszám radikális emelése. Figyelembe véve gyermektelenek és az egy gyerekesek magas arányát[8] a stabil népességet biztosító 2,1 termékenységi arányszám csak nagyon nagy számú és nagyon sok gyereket vállaló házaspárral érhető el. Mivel a szülőképes korú nők 45 százaléka gyermektelen,[9] ezért a 2-es termékenységi arányszám 3 gyerekes nőkkel nem valósítható meg. (Ugyanis az arányuknak el kellene érni a populáció 90%-át, ami számszakilag lehetetlen, hiszen a két százalék összege több, mint 100% lenne.) Ezzel szemben 45%-nyi gyerektelen nőt, már 22,5%-nyi 6 gyerekes nő kompenzál, s ez összesen csak a szülőkorú női populáció 67,5%-át jelenti. Világos, hogy 6 gyereket a jelenlegi kétkeresős modellben nem lehet felnevelni, ez csak akkor történhet meg, ha az egyik félnék, kezdetben a feleségnek, ez a munkája.

Foglalkoztatási feltételek[szerkesztés]

A főállású szülőséghez kapcsolódó jutatás nem alanyi jogon jár mindenkinek, hanem csak azoknak a pároknak, akiket a munkaadó (állam, önkormányzat) egy felvételi eljárás során kiválaszt. A reprodukciós munka speciális jellege és időtartama miatt a munkaadónak egy gondos felvételi eljárást kell alkalmaznia. A társadalomnak nemcsak a népességcsökkenés megállításához szükséges újszülött „többletre” van szüksége, hanem arra is, hogy ezek a gyerekek, majd később a felnőttek semmilyen értelemben sem maradjanak el, a kisebb családokban nevelkedett gyerekektől. Azaz ne legyen alacsonyabb az iskolázottságuk, ne legyenek rosszabbak a munkavégzési képességeik és ami a rendszer pénzügyi önfenntartása szempontjából különösen fontos ne fizessenek kevesebb adót, mint a többiek. Vagyis olyan szülőket szabad csak felvenni, akik legalább átlagos képességű, társadalmi hasznosságú és adófizetésű embereket képesek szülni és nevelni.

A fentiekkel összhangban erre az állásra olyan fiatal vagy gyerekes házaspárok jelentkezhessenek, akik: büntetlen előéletűek, legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, A felvételkor a jelentkezők felsőfokú tanulmányokat folytatnak vagy állással és legalább átlagos adófizető múlttal, továbbá munkahelyi vagy önkormányzati támogatással rendelkeznek. A házaspárnak legalább 5 saját gyereket kell vállalnia és a gyerekek mindegyikének legalább szakmát vagy középfokú végzettséget kell szerezni.[10]

Főállású szülők munkabére[szerkesztés]

A főállású szülők munkabérét a következő tényezők befolyásolják: a főállású szülő végzettsége, az eltartott gyerekek száma és iskolai előmenetele, majd a felnőtt gyerekek adóbefizetésének a 10%-a. Ez utóbbi tényező a jelenlegi bruttó átlagkereset vagyis 263.200 Ft esetében évente és felnőtt gyerekenként 50.534 Ft. Így egy 6 gyerekes érettségizett főállású szülő havi nettó munkabére 60- 240 ezer Ft között változna az eltartott gyerekek számának a függvényében. Az átlagos nettó havi munkabér pedig: 143 ezer Ft, míg átlagos éves nettó munkabér: 1,75 millió Ft. Ezt kiegészíti még a felnőtt gyerekek adófelajánlása, ami 6 átlagosan adózó felnőtt esetében havonta 25, míg évente 600 ezer forint pluszt jelentene a főállású szülő számára. 2015-ben Magyarországon a nettó átlagkereset 167.600 Ft/hó volt. Mindezek alapján a főállású szülői státusz egy viszonylag biztos közalkalmazotti állást és egy átlagos közalkalmazotti fizetést biztosítana.[11]

Főállású szülők száma, reprodukciós hatása és társadalmi költsége[szerkesztés]

• 10 ezer főállású szülőnek hozzávetőleg évente +3 ezer gyereke születne. Önmagában már ez is előrelépést jelentene, hiszen az elmúlt évtizedben (2004 és 2015 között) az élveszületések éves változásának az átlaga: -273 újszülött volt.[12] A termékenység kis mértékű emelésével párhuzamosan a társadalmi költségek is alacsonyak lennének; az első harminc évben kb. 18 milliárd forint/év. Ennek a programnak elsősorban szimbolikus hatása lenne.

• 30 ezer főállású szülőnek évente +10 ezer gyereke születne, ami már jelentősen mérsékelné a népességfogyást. Ennek társadalmi költsége az első harminc évben 54 milliárd Ft/év, ami az államháztartás szempontjából nem jelentős összeg.

• 100 ezer főállású szülőnek évente +33 ezer gyereke születne, ami már majdnem ellensúlyozná természetes népességfogyást. Ennek társadalmi költsége az első harminc évben 180 milliárd Ft/év lenne.

A főállású szülők kívánatos számát a következőképp is lehet kalkulálni. Ha minden évfolyamban (kohorszban) a fiatal nők 15%-a választja ezt a hivatást és statisztikai átlagban 6 gyerekük születik, akkor ezekben az évfolyamokban a magyar termékenységi arányszám a jelenlegi 1,44-ről 2,09 gyerek/nő értékre emelkedik. Tehát 1 milliós fiatal női populációt tételezve, 150 ezer nőnek kellene ezt az életpályát választani.

Az intézmény bevezetése[szerkesztés]

Az intézményt be lehet vezetni gyorsan, de akkor ez szakaszos felvételt eredményez. Azaz az első három évben a munkaadó felvenné főállású szülőket, majd a következő 20 évig a felvétel gyakorlatilag szünetelne. Majd ez a mintázat ismétlődik. Ez a bevezetési mód viszonylag gyorsan biztosítja a magasabb születési számot és persze a társadalmi költségek is gyorsan nőnek.

A másik végletet a lassú bevezetés jelenti, ami lehetőséget ad a folyamatos felvételre. Például ha a költségvetés minden évben biztosít plusz 5 ezer főállású szülői státuszt, aminek a társadalmi költsége 8,75 milliárd forint, akkor a 100 ezer termékeny főállású szülői szám csak 20 év alatt érhető el, míg a társadalmi költségek csak 40 év alatt érik el a maximális értéket.

A főállású szülői intézményrendszer teljes kiépítése mindenképpen hosszú időt igényel. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy egy főállású anya csak kb. 20-25 évig termékeny. Tehát ahhoz, hogy ezután is x számú termékeny főállású anya legyen az országban, ahhoz 2x számú főállású szülőre van szükség. Ebből fakadóan a társadalmi költségek 20-25 év után megduplázódnak. Tovább azonban nem emelkedik a főállású szülök száma és társadalmi

költsége, mert mire fel kell venni a „harmadik generációs” főállású szülőket, addigra az „első generációs” főállású szülők már nyugdíjba mennek.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Népességfogyás Népességfogyás Magyarországon Magyarország népessége Teljes termékenységi arányszám Születési arányszám

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Tóth I. János Javaslat a főállású szülő intézményének a bevezetésére. Valóság (2016/12) pp. 33-42. [1]
  2. ↑ Mérsékelhetők a népességfogyás következményei, de lépni kell. Origo. 2016.03.04. 13.47. http://www.origo.hu/gazdasag/20160304-nepessegfogyas-mnb.html 3 Élveszületések száma (2004-2015).
  3. ↑ 3 Élveszületések száma (2004-2015). https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00111.html
  4. ↑ 4 Népmozgalom (2003-2015) Központi Statisztikai Hivatal 2009-2016 http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_3.html
  5. ↑ 5 Demográfiai szükségállapot. Népesedési csőd szélén az ország. Heti válasz. Aktuális. 2017 február 23. 21-23.o.
  6. ↑ 6 United Nations, Population Division: World Popilation Prospects, the 2015 Revision. Graphs, Hungary. https://esa.un.org/unpd/wpp/Graphs/Probabilistic/POP/TOT/
  7. ↑ 7 KSH: Mérsékeltebb természetes fogyás az év első tíz hónapjában. VajdaságMa. 2016. december 21. 9.11 http://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/17041/KSH-Mersekeltebb-termeszetes-fogyas-az-ev-elso-tiz-honapjaban.html
  8. ↑ 8 KSH: Népszámlálás 2011, Háztartások, családok életkörülményei, http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_haztartas
  9. ↑ 9Hetek. 2017.01.27. http://www.hetek.hu/hatter/201701/nem_baba_a_szulokepes_koru_nok_45_szazaleka_gyermektelen
  10. ↑ 10 Tóth I. János: Javaslat a főállású szülő intézményének a bevezetésére. Valóság (2016/12) pp. 33-42. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/10192/1/F%C5%91%C3%A1ll%C3%A1s%C3%BA%20sz%C3%BCl%C5%91%20Val%C3%B3s%C3%A1g%202016.pdf
  11. ↑ 11 Tóth I. János: Főállású szülő bére és társadalmi költsége. SZEGEDma 2017. február 13, hétfő http://szegedma.hu/hir/szeged/2017/02/toth-i-janos-foallasu-szulo-bere-es-tarsadalmi-koltsege.html
  12. ↑ 12 Élveszületések száma (2004–2015). https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00111.html (letöltés: 2017-03-21)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Aranymag12/próbalap&oldid=18618607”