Magyarország népessége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között

Magyarország népessége 2013. január 1-jén 9 908 798 fő volt[1], amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. 2010 augusztusában 4 302 827 lakást tartottak számon az ország területén. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a százaléka vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak, úgy, hogy ezzel együtt magyarnak nem (a 2011-es népszámláláson egy személy több nemzetiséget is megjelölhetett). A nemzetiségi kérdésre válaszolók közül 98,0%-a vallotta magát magyarnak, a kisebbségek közül a legnagyobb számmal a romák (3,64%) és a németek (1,56%) rendelkeznek. [2] A magyar nyelvet beszéli a lakosság 99%-a.

Magyarország népessége 2001-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyarországon élő külföldiek származás szerinti földrajzi eredete 2001-es adatok alapján
A születéskor várható élettartam változása Magyarországon 1900 és 2009 között

[3]

Nemzetiség Lélekszám
magyarok 9 416 045 (92,3%)
cigányok 190 046 (1,9%)
németek 62 233 (0,6%)
szlovákok 17 693 (0,17%)
horvátok 15 620 (0,15%)
románok 7 995 (0,08%)
egyéb hazai nemzetiség 20 473 (0,2%)
külföldi nemzetiség 16 081 (0,16%)
nincs válasz, ismeretlen 570 537 (5,6%)

Világnézeti megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[4]

Vallás Lélekszám
római katolikus 5 289 521 (51,2%)
református 1 622 796 (15,9%)
evangélikus 304 705 (3%)
görög katolikus 268 935 (2,6%)
egyéb keresztény 73 373 (0,7%)
izraelita 12 871 (0,13%)
egyéb nem keresztény 13 567 (0,13%)
nem tartozik vallási közösséghez 1 483 396 (14,5%)
nincs válasz, ismeretlen 1 104 333 (10,8%)

Történelmi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

900-1910[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időpont Népesség A magyarok aránya Megjegyzések
900 400 000-700 000 55-71% A honfoglaló magyarok 4-500 ezren lehettek. Később még kb. 200 ezer főt olvasztottak magukba az itt élő népek közül.
1222 kb. 2 000 000 70-80% Az Aranybulla ideje. A népesség alakulásban fontos szerepet játszott a besenyők és az úzok letelepítése.
1242 kb. 1 600 000  ? A tatárjárás után. Az első demográfiai mélypont.
1370 2 500 000 60-70% Az Anjou-házi királyok kora.
1490 4 000 000 80% A török hódoltság előtt.
1699 3 300 000 50-55% A karlócai béke ideje (kevesebb mint 2 millió magyar).
1711 3 000 000 53% A Rákóczi-szabadságharc vége (1,6 millió magyar).
1790 8 525 480 37,7%
1828 11 495 536 40-45%
1846 12 033 399 40-45%
1880 13 749 603 46%
1900 16 838 255 51,4%
1910 18 264 533 54,5% 5% zsidó

Megjegyzés: A fenti adatok a Magyar Királyság területére vonatkoznak, nem a mai Magyarország területére.

1495-1910[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[5]

Magyarország lakosságszámának változása 1715 és 2008 között (a mai országterületre vetítve)
Nemzetiség 1495 1715 1784 1880 1900 1910
Magyarok 990 000
95,9%
1 176 000
79,5%
2 103 000
79,0%
4 402 364
82,4%
5 890 999
85,9%
6 730 299
88,4%
Németek 17 000
1,6%
136 600
9,2%
291 900
11%
606 363
11,3%
604 751
8,8%
553 179
7,3%
Szlovákok n.a.
37 700
2,5%
130 400
4,9%
199 788
3,7%
192 227
2,8%
165 317
2,2%
Horvátok 1 200
0,1%
58 900
4%
71 700
2,7%
59 251
1,1%
68 161
1%
62 018
0,8%
Egyéb 23 800
2,4%
70 800
4,8%
66 214
2,4%
75 598
1,5%
98 277
1,5%
101 301
1,3%
Összesen 1 032 000 1 480 000 2 663 214 5 343 364 6 854 415 7 612 114
  • Megjegyzés: A mai országterületre vetítve

1920-1980[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ma legnagyobb magyar városok népességnövekedése a mai közigazgatási területekre vetítve (Budapest nélkül), 1870-2009
A magyarság százalékos aránya Magyarország kistérségeiben
Nemzetiség 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980
Magyarok 7 155 973
89.6%
8 000 335
92.1%
11 881 455
80.9%
9 076 041
98.6%
9 786 038
98.2%
10 166 237
98.5%
10 638 974
99.3%
Németek 550 062
6.9%
477 153
5.5%
533 045
3.6%
22 455
0.2%
50 765
0.5%
35 594
0.4%
11 310
0.1%
Szlovákok 141 877
1.8%
104 786
1.2%
175 550
1.2%
25 988
0.3%
30 630
0.3%
21 176
0.2%
9 101
0.1%
Románok 23 695
0.3%
16 221
0.2%
1 051 026
7.2%
14 713
0.2%
15 787
0.2%
12 624
0.1%
8 874
0.1%
Ruszinok 547 770
3.7%
Horvátok 58 931
0.7%
47 337
0.5%
12 346
0.1%
20 423
0.2%
33 014
0.3%
17 609
0.2%
13 895
0.1%
Szerbek 17 132
0.2%
7 031
0.1%
213 585
1.5%
5 158
0.1%
4 583
0.1%
12 235
0.1%
2 805
0.02%
Szlovének 6 087
0.1%
5 464
0.1%
20 336
0.1%
4 473
0.1%
4 205
0.04%
1 731
0.01%
Cigányok 6 989
0.1%
7 841
0.1%
76 209
0.5%
21 387
0.2%
25 633
0.3%
34 957
0.3%
6 404
0.1%
Egyéb 26 123
0.3%
18 946
0.2%
29 210
0.2%
14 161
0.1%
14 534
0.1%
17 462
0.2%
16 369
0.2%
Zsidók 139 041
0.9%
Összesen 7 986 875 8 685 109 14 679 573 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 709 463

Megjegyzések: Az 1941-es adatok a bécsi döntések utáni Magyarország területére vonatkoznak. A zsidókat (1941 kivételével) vallási kisebbségként kezelték.

Magyarország népesedése a XX. század folyamán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország korfája 1960-ban, szembetűnő az első világháború miatti születéskimaradás és a Ratkó-korszak
Magyarország korfája 2005-ben
Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között, évekre bontva

Magyarország népesedésére a XX. században a folyamatos változékonyság, demográfiai csúcsok és hullámvölgyek váltakozása volt jellemző. Az első világháborúig igen jelentős volt a népességnövekedés dinamikája a kedvező népmozgalmi arányszámoknak és a központi országrészben (mai országterület) a tengerentúli kivándorlást ellensúlyozó budapesti vándorlási nyereségnek köszönhetően. A termékenység mérséklődése már a századfordulón megindult, azonban egészen a világháborúig nem volt jelentős. Az első nagy fordulópont a világégés kezdetén következett be, emelkedett a halálozási ráta, drasztikusan visszaesett a termékenység a fiatal férfi népesség távolléte és ezzel összefüggésben a nők munkába állása miatt. A legdrasztikusabb visszaesés Budapesten következett be.[6] A háború után újra emelkedett a születések száma, viszont a világégés előtti szintet nem érte el, tulajdonképpen ekkor kezdődött Magyarország és Európa demográfiai hanyatlása. A Horthy-korszakban a meghozott szociális és egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően (OTI megalapítása, kórházak építése, orvosegyetemek fejlesztése) látványosan növekedett a születéskor várható élettartam (lásd diagram), folyamatosan csökkent a halálozási ráta, azonban a születési ráta ennél nagyobb mértékben csökkent, így a népességnövekedés csillapodásával jellemezhető a korszak. A trianoni békeszerződés miatt menekültek tömegei érkeztek az anyaországba, aminek következtében lakáshiány alakult ki a nagyobb városokban és közigazgatási központokban, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban alakult ki,[7] részeben ennek hatására vált általánossá a budapesti egykézés. A XX. századi magyar történelem legsötétebb időszaka, a második világháború újabb fordulatot hozott. A termékenység visszaesése az első világháború időszakával ellentétben nem volt jelentős, azonban a halálozási ráta drasztikusan emelkedett a harci események, ostromok és a vészkorszak miatt. Az ország 1944-1945 között hozzávetőlegesen félmillió állampolgárát veszítette el a mai országterületről, ebből 200 000 a holokauszt áldozatainak száma.[8] A béke beköszöntével jelentősen lecsökkent a halálozási ráta, és részben pszichológiai okora visszavezethetően növekedett a születési ráta, így felgyorsult a népességnövekedés. Az 1940-es évek második felében az ország további több százezer állampolgárt veszített (németek kitelepítése, zsidók kivándolása Izraelbe és a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők), ezt a veszteséget azonban pótolta a határon túli magyarok bevándorlása és a természetes szaporulat. Az 1949 és 1956 közötti időszak az újkori magyar népesedés egyik leginkább közismert időszaka. A Ratkó Anna népjóléti- majd egészségügyi miniszter nevét viselő korszakban soha nem látott szintre csökkent a halálozási ráta részben a társadalombiztosítás általános kiterjesztése miatt, a gyermektelenségi adó bevezetése és az abortusztilalom szigorú betartása miatt pedig látványosan megemelkedett a születések száma, így a természetes szaporulat a magyar viszonyokhoz képest nagyon magas szintet ért el, évente 100 000 fővel gyarapodott az ország népessége.[9] Az ebben az időszakban születetteket Ratkó-gyerekeknek szokás nevezni, generációjuk szembetűnő Magyarország korfáján. 1956-ban feloldották az abortusztilalmat, a forradalom leverése után pedig eltörölték a gyermektelenségi adót. A tömeges abortuszok (1960 és 1973 között több volt az abortuszok száma, mint a születéseké![10]) és a fogamzásgátlás elterjedése miatt az 1960-as évekre jelentősen lecsökkent a termékenység, azóta egy magyar nő az 1974-1977 közti kisebb demográfiai csúcsot leszámítva átlagosan 2-nél kevesebb gyermeket szül, így közel fél évszázada nem biztosított a népesség reprodukciója (újratermelődése). 1962-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön. A '60-as évek óta megkezdődött a halálozási ráta növekedése az elöregedés és társadalmi okok (túlhajszoltság a második gazdaság miatt, stressz, alkoholizmus, a világon legmagasabb öngyilkossági ráta stb.) miatt. A Kádár-korszak szerény népszaporulata egyedül 1974 és 1977 között élénkült meg a Ratkó-unokák megszületése és az abortusz szigorítása miatt. 1981 óta már nem tudta az egyre növekvő halálozások számát az egyre csökkenő születések száma ellensúlyozni, megkezdődött a természetes fogyás, amely azóta is tart. A 1980-as években a természetes fogyást kivándorlás is súlyosbította, közel 200 000 fő volt az ország vándorlási vesztesége az említett évtizedben.[11] A rendszerváltás óta felgyorsult a népesség csökkenése, amely 1999-ben érte el mélypontját, azóta kisebb megszakításokkal enyhe javulás következett be. Az ország vándorlási egyenlege 1988 óta pozitív, az azóta érkezetteknek köszönhetően csak 2010 augusztusára csökkent az ország népessége a lélektani 10 millió alá. A határon túli magyarok bevándorlása nélkül az ország népességvesztesége meghaladná az 1 000 000 főt (összehasonlításképpen: a pesti oldal lakossága).

Természetes népmozgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adatok: Központi Statisztikai hivatal.[12]

Születések és halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[13][14]

Népesség (ezer fő) Élveszületés Halálozás Természtes szaporodás Nyers születési arányszám Nyers halálozási arányszám Természtes szaporodás (1000 főre) Teljes termékenységi arányszám
1918 128 000 207 000 -79 000 15.3 25.7 -10.4
1919 7 860 217 000 157 000 60 000 27.6 20.0 7.6
1920 7 940 249 000 170 000 79 000 31.4 21.4 10.0
1921 8 020 255 000 170 000 85 000 31.8 21.2 10.6
1922 8 080 249 000 173 000 76 000 30.8 21.4 9.4
1923 8 170 239 000 159 000 80 000 29.2 19.5 9.7
1924 8 220 221 000 168 000 53 000 26.9 20.4 6.5
1925 8 300 235 000 142 000 93 000 28.3 17.1 11.2
1926 8 370 229 000 140 000 89 000 27.4 16.7 10.7
1927 8 490 219 000 151 000 68 000 25.8 17.8 8.0
1928 8 510 225 000 146 000 79 000 26.4 17.2 9.2
1929 8 580 215 000 153 000 62 000 25.1 17.8 7.3
1930 8 660 220 000 134 000 86 000 25.4 15.5 9.9
1931 8 730 207 000 145 000 62 000 23.7 16.6 7.1
1932 8 783 206 000 157 000 49 000 23.4 17.9 5.5
1933 8 845 194 000 130 000 64 000 21.9 14.7 7.2
1934 8 915 194 279 129 049 65 230 21.8 14.5 7.3
1935 8 980 189 479 136 923 52 556 21.1 15.2 5.9
1936 9 040 183 369 128 333 55 036 20.3 14.2 6.1
1937 9 100 182 449 128 049 54 400 20.0 14.1 6.0
1938 9 159 182 206 130 628 51 578 19.9 14.3 5.6
1939 9 217 178 633 124 591 54 042 19.4 13.5 5.9
1940 9 280 185 562 132 735 52 827 20.0 14.3 5.7
1941 9 340 177 047 123 349 53 698 19.0 13.2 5.7
1942 9 392 187 187 136 844 50 343 19.9 14.6 5.4
1943 9 440 173 295 127 158 46 137 18.4 13.5 4.9
1944 9 250 190 000 144 048 45 952 20.5 15.6 5.0
1945 9 055 169 091 211 323 -42 232 18.7 23.3 -4.7
1946 9 042 169 120 135 486 33 634 18.7 15.0 3.7 2,38
1947 9 093 187 316 117 537 69 779 20.6 12.9 7.7 2,63
1948 9 158 191 907 105 780 86 127 21.0 11.6 9.4 2,63
1949 9 249 190 398 105 718 84 680 20.6 11.4 9.2 2,54
1950 9 338 195 567 106 902 88 665 20.9 11.4 9.5 2,60
1951 9 423 190 645 109 998 80 647 20.2 11.7 8.6 2,53
1952 9 504 185 820 107 443 78 377 19.6 11.3 8.2 2,47
1953 9 595 206 926 112 039 94 887 21.6 11.7 9.9 2,76
1954 9 706 223 347 106 670 116 677 23.0 11.0 12.0 2,97
1955 9 825 210 430 97 848 112 582 21.4 10.0 11.5 2,80
1956 9 911 192 810 104 236 88 574 19.5 10.5 8.9 2,59
1957 9 840 167 202 103 645 63 557 17.0 10.5 6.5 2,30
1958 9 882 158 428 97 866 60 562 16.0 9.9 6.1 2,18
1959 9 937 151 194 103 880 47 314 15.2 10.5 4.8 2,09
1960 9 984 146 461 101 525 44 936 14.7 10.2 4.5 2,02
1961 10 029 140 365 96 410 43 955 14.0 9.6 4.4 1,94
1962 10 072 130 053 108 273 21 780 12.9 10.7 2.2 1,79
1963 10 104 132 335 99 871 32 464 13.1 9.9 3.2 1,82
1964 10 135 132 141 100 830 31 311 13.0 9.9 3.1 1,80
1965 10 160 133 009 108 119 24 890 13.1 10.6 2.4 1,81
1966 10 197 138 489 101 943 36 546 13.6 10.0 3.6 1,88
1967 10 223 148 886 109 530 39 356 14.6 10.7 3.8 2,01
1968 10 275 154 419 115 354 39 065 15.0 11.2 3.8 2,06
1969 10 316 154 318 116 659 37 659 15.0 11.3 3.7 2,03
1970 10 338 151 819 120 197 31 622 14.7 11.6 3.1 1,97
1971 10 368 150 640 123 009 27 631 14.5 11.9 2.7 1,92
1972 10 398 153 625 118 991 34 634 14.8 11.4 3.3 1,94
1973 10 432 156 224 123 366 32 858 15.0 11.8 3.1 1,95
1974 10 479 186 288 125 816 60 472 17.8 12.0 5.8 2,30
1975 10 532 194 240 131 102 63 138 18.4 12.4 6.0 2,38
1976 10 589 185 405 132 240 53 165 17.5 12.5 5.0 2,26
1977 10 637 177 574 132 031 45 543 16.7 12.4 4.3 2,17
1978 10 673 168 160 140 121 28 039 15.8 13.1 2.6 2,08
1979 10 698 160 364 136 829 23 535 15.0 12.8 2.2 2,02
1980 10 707 148 673 145 355 3 318 13.9 13.6 0.3 1,92
1981 10 700 142 890 144 757 -1 867 13.3 13.5 -0.2 1,88
1982 10 683 133 559 144 318 -10 759 12.5 13.5 -1.0 1,78
1983 10 656 127 258 148 643 -21 385 11.9 13.9 -2.0 1,73
1984 10 619 125 359 146 709 -21 350 11.8 13.8 -2.0 1,73
1985 10 579 130 200 147 614 -17 414 12.3 14.0 -1.6 1,83
1986 10 534 128 204 147 089 -18 885 12.2 14.0 -1.8 1,83
1987 10 486 125 840 142 601 -16 761 12.0 13.6 -1.6 1,79
1988 10 443 124 296 140 042 -15 746 11.9 13.4 -1.5 1,78
1989 10 398 123 304 144 695 -21 391 11.9 13.9 -2.1 1,78
1990 10 374 125 679 145 660 -19 981 12.1 14.0 -1.9 1,84
1991 10 373 127 207 144 813 -17 606 12.3 14.0 -1.7 1,85
1992 10 369 121 724 148 781 -27 057 11.7 14.3 -2.6 1,76
1993 10 357 117 033 150 244 -33 211 11.3 14.5 -3.2 1,68
1994 10 343 115 598 146 889 -31 291 11.2 14.2 -3.0 1,64
1995 10 329 112 054 145 431 -33 377 10.8 14.1 -3.2 1,57
1996 10 311 105 272 143 130 -37 858 10.2 13.9 -3.7 1,45
1997 10 290 100 350 139 434 -39 084 9.8 13.6 -3.8 1,37
1998 10 267 97 301 140 870 -43 569 9.5 13.7 -4.2 1,33
1999 10 238 94 645 143 210 -48 565 9.2 14.0 -4.7 1,29
2000 10 211 97 597 135 601 -38 004 9.6 13.3 -3.7 1,31
2001 10 198 97 047 132 183 -35 136 9.5 13.0 -3.4 1,31
2002 10 165 96 804 132 833 -36 029 9.5 13.1 -3.5 1,31
2003 10 129 94 647 135 823 -41 176 9.3 13.4 -4.1 1,28
2004 10 108 95 137 132 492 -37 355 9.4 13.1 -3.7 1,28
2005 10 088 97 496 135 732 -38 236 9.7 13.5 -3.8 1,32
2006 10 072 99 871 131 603 -31 732 9.9 13.1 -3.2 1,35
2007 10 056 97 613 132 938 -35 325 9.7 13.2 -3.5 1,32
2008 10 038 99 149 130 027 -30 878 9.9 13.0 -3.1 1,35
2009 10 022 96 450 130 350 -33 900 9.6 13.0 -3.4 1,33
2010 10 000 90 335 130 456 -40 121 9.0 13.0 -4.0 1,26
2011 9 958 88 049 128 795 -40 746 8.8 12.9 -4.1 1,24
2012 9 932 90 269 129 440 -39 200 9.1 13.0 -3.9 1,34
2013 9 908 88 700 126 801 -38 100 9.0 12.8 -3.8 1,34
2014 9 879

Csecsemőhalálozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csecsemőhalálozási arányszám a 2. világháború óta gyorsan csökken. 1949-ben ez 91,0 volt, 1960-ban 47,6, 1970-ben 35,9, 1980-ban 23,2, 1990-ben 14,8, 2000-ben 9,2, 2010-ben 5,1. [3]

Teljes termékenységi arányszám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[15][16][17]

Év Teljes termékenységi arányszám
1900–1901 5.28
1910–1911 4.67
1920–1921 3.84
1930–1931 2.84
1940–1941 2.48
1948–1949 2.56
1950–1955 2.73
1955–1960 2.21
1960–1965 1.82
1965–1970 1.98
Év Teljes termékenységi arányszám
1970–1975 2.09
1974–1977 2.28
1975–1980 2.12
1980–1985 1.81
1985–1990 1.82
1990–1995 1.73
1995–2000 1.38
2001–2005 1.30
2006–2010 1.32
2012 1.34

Születéskor várható élettartam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[18]

2012-ben a születéskor várható élettartam a férfiak és a nők esetében is az eddig számított legmagasabb érték volt, a férfiaknál 71,45 év, a nőknél 78,38 év. A férfiak 6,3 évvel, a nők 4,7 évvel számíthatnak hosszabb életre, mint 1990-ben.

Magyarországon a várható élettartamban nem csak a nemek közti különbség jelentős, hanem regionális szinten is nagy különbségek vannak. [19] 2012-ben a férfiak várható élettartama Budapesten volt a legmagasabb (73,58 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (68,95 év), azaz egy budapesti férfi 4,6 évvel hosszabb életre számíthatott, mint egy Borsod megyei. A nők esetében is Budapesten volt a legmagasabb a várható élettartam (79,23 év) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (76,76 év), ugyanakkor a kettő közötti különbség lényegesen alacsonyabb, mint a férfiak esetében, 2,5 év. A rendszerváltás óta a nők esetében enyhén csökkentek, a férfiak esetében viszont jelentősen nőttek a területi különbségek a várható élettartamban.

A nemek közötti különbség országosan 6,9 év, Budapesten a legkisebb (5,6 év) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (8,2 év).

Férfi Különbség
1960 65,89 70,10 4,21
1970 66,31 72,08 5,77
1980 65,45 72,70 7,25
1990 65,13 73,71 8,58
1995 65,25 74,50 9,25
2000 67,11 75,59 8,48
2005 68,56 76,93 8,37
2010 70,50 78,11 7,61
2012 71,45 78,38 6,93

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország népessége témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]