Szerelőlap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerelőlap

A szerelőlap egy áramköri lap, mely lehetővé teszi az áramkör prototípusának elkészítését. Fejlődéstörténeti szempontból a légszerelés utódja, de a nyomtatott áramkör közvetlen elődje.

Fejlődéstörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejlődéstörténet szempontból a légszerelés utódja, de a nyomtatott áramkör közvetlen elődje. Eleinte szöget vagy csavart ütöttek egy sima deszkába, később ezeket felváltották a csőszegecsek. Ezek voltak a forrasztási pontok. A modern szerelőlapok lyukacsosak, az alkatrészt forrasztás nélkül is tudják fogadni, de a csőszegecses lapok is tudnak banándugót fogadni vagy elektroncsövet.

Alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi elektroncsöves rádiókban csőszegecses változatban használták. Modern változatát tesztáramkörök és prototípusok elkészítésére használják. Ezeket nem kell forrasztani.
A fizikaórákon használatos, banándugós modelltábla nem szerelőlap, mivel a kötéspontok nincsenek a laphoz masszívan rögzítve.