Szent Máté-napi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Addbot (vitalap | szerkesztései) 2013. március 9., 03:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: 8 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1082410 adatába)
Szent Mátyás-napi csata
Időpont1217. szeptember 21.
HelyszínÉsztország, Viljandi mellett
EredményKeresztes győzelem az észtek felett
Szemben álló felek
Kardtestvérek rendjeÉsztek
Parancsnokok
Volquin nagymester
Kaupo lív fejedelem †
Lembitu észt fejedelem †
Szemben álló erők
3000
keresztes, lett és lív
6000 fő
Veszteségek
ismeretlen1400 fő
Térkép
Szent Mátyás-napi csata (Észtország)
Szent Mátyás-napi csata
Szent Mátyás-napi csata
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 58° 26′ 48″, k. h. 25° 28′ 57″Koordináták: é. sz. 58° 26′ 48″, k. h. 25° 28′ 57″

A Szent Mátyás-napi csata a Kardtestvérek rendje és az észtek közt lezajlott csata Livóniában, az Észt keresztesháború keretében. Észt nyelven: Madisepäeva lahing.

A Kardtestvérek rendje melyet 1202-ben alapított Albert von Buxhoevden, négy év alatt leigázta a finnugor líveket. A lívek fejedelme Kaupo, akit Meinhard szerzetes keresztelt meg, csatlakozott a Kardlovagokhoz, akik a keresztesháborújukat az észtek ellen folytatták 1208-tól majdnem két évtizeden át.

1217. szeptember 21-én, Szent Mátyás napján a kardtestvérek a lív segédcsapatokkal (élükön Kaupo állt) csatába szállt Fellin (Viljandi) mellett Lembitu észt fejedelemmel, akinek vagy hatezer embere volt. A csatát a lovagok megnyerték, míg Kaupo elesett, akárcsak Lembitu is.

A vereség súlyos volt az észtekre nézve. 1219-ben az orosz segítség ellenére újabb vereséget szenvedtek a lovagoktól és az északi területeken terjeszkedő Valdemár dán királytól.