Szabó Kálmán (politikus)

Szabó Kálmán
Született	1813. december 15. Szentmárton
Elhunyt	1883. december 24. (70 évesen) Péterháza
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1843–1844) magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.) főispán (1875–1881, Győr vármegye)
Sablon • Wikidata • Segítség

Sziklóssi Szabó Kálmán (Szentmárton, 1813. december 15. – Péterháza, 1883. december 24.) ügyvéd, honvédszázados, politikus, országgyűlési követ, majd képviselő, Győr vármegye alispánja, később főispánja.

Életrajza

Korán vármegyéje szolgálatába állt. Az 1843-44-es rendi országgyűlésre már őt küldték követül, valamint Balogh Kornélt. Később, már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt kinevezték a vármegye alispánjává. Nem sokkal később a horvát támadás hírére szeptember 20-án a vármegye kormánybiztosa is lett, valamint honvéd százados. Amikor 1848 végén Győrt elfoglalták a császáriak, alispáni állásából felfüggesztették, helyére Balogh Kornélt, korábbi követtársát nevezték ki. Győr felszabadítása után újból alispán lett, majd a császáriak visszatértével megint elmozdították állásából. Rövid ideig a győri karmeliták épületében kialakított börtönben raboskodott.

1861-ben a politikai enyhülés során újra alispánná lett, egyúttal pedig az 1861-es választásokon megválasztották az öttevényi kerületben országgyűlési képviselőnek. Az enyhülés azonban hamar megtorpant, még az év végén feloszlatta a király a parlamentet, amivel őt elköszönt alispáni székétől.

A kiegyezést követően, azonnal, 1867-ben harmadszorra is Győr vármegye alispánja lett. Tisztét 1871-ig látta el. Mindvégig a Határozati Párt illetve a Balközép Párt tagja, azon belül is Tisza Kálmán híve volt, így mikor 1875-ben a Balközép egyesült a Deák-párttal, az abból született Szabadelvű Párt tagja lett. Amint Wenckheim Béla lemondásával Tisza miniszterelnök lett még 1875 októberében, az akkor már másfél éve betöltetlen főispáni székbe Szabó Kálmánt nevezte ki. A pozíciót 1875-től 1881-ig töltötte be, azután több tisztséget már nem vállalt. 1883-ban hunyt el, a bezi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Források

• Győr vármegye és város története IN: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai, Országos Monografia Társaság, Budapest, 1908.
• Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum

További információk

• Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
• Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., 1998.
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny. XI