Stresszinterjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A stresszinterjú az állásinterjú egy fajtája, amelynek során az interjúztató célja az interjúalany stresszhelyzetbe hozása, hogy képet alkothasson annak stressztűréséről és a stresszhelyzetben alkalmazott reakcióiról.

Eszközei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A stresszinterjú során alkalmazott eszközök változatosak lehetnek. A stresszhelyzet megteremtésének eszköze lehet például a szokatlan vagy zavaró interjúszituáció, az interjúztatók száma és viselkedése, a feltett kérdések módja és tartalma, a jelölt direkt értékelése. A leggyakrabban alkalmazott eszközök a következőek:

  • Várakoztatás
  • Az interjú váratlan vagy rendszeres megszakítása.
  • Az interjúztatók nagy száma.
  • Az interjúalanyra irányuló túlzott figyelem, vagy a figyelem (szemkontaktus, gesztikuláció) hiánya.
  • Az intenzív, gondolkodásra kevés időt hagyó kérdezéstechnika.
  • A jelölt tapasztalatainak és képességeinek értékelése, megkérdőjelezése.
  • Azonnali szituációs gyakorlatok, feladatok az interjú során.

Kritikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A technikával szemben több ellenérv fogalmazható meg. Az ellenérvek miatt a technika megítélése ellentmondásos, egyes szakemberek annak alkalmazását mereven elutasítják.

  • A validitás kérdése. - A technika ugyan bepillantást enged az interjú alanyának stressztűrésébe és stresszhelyzeti viselkedésébe, ám nem biztos, hogy valóban azt a viselkedésmintát tárja fel, amelyet az alany stresszhelyzetben a leggyakrabban produkál.
  • Érzelmi és image téren jelentkező következmények. - A stresszinterjú jellegéből eredően az interjúalanyban könnyen negatív benyomás alakulhat ki az interjúztatóról és az általa képviselt cégről.
  • Etikai-jogi kérdések. - A stresszinterjú során nehéz megtartani azokat a határokat, amelyek a még törvényes állásinterjút és a törvény által tiltott negatív megkülönböztetéstől választja el. Az interjúkérdések ugyanis nem vonatkozhatnak magánéleti, a pozícióhoz nem köthető témákra (politikai, vallási, szexuális, egészségügyi vonatkozások stb.) és nem sérthetik őt méltóságában.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]