Krajna (Szlovénia)

Krajna (szlovén: Kranjska, német: Krain, friulano: Cragn, régi olasz: Cragno) egy történelmi régió volt, amely részben a mai Szlovénia része. Bár egészében már nem létezik, az egykori területén élő szlovének továbbra is úgy tekintik a régiót, mint Felső-Krajna, Alsó-Krajna és Belső-Krajna.

Etimológia

Nevét, mely szláv eredetű (Krajina a. mint határország), már akkor kapta, amikor a szlovének a Keleti-Alpokban letelepedtek.

Történelem

Nagy Károly, amikor a tartományt meghódította (Carniola, Creinamarcha), a friauli őrgrófok fennhatósága alá adta azt. 1039 óta már saját őrgrófjai voltak, de már 1077. (állandóan csak 1093-tól kezdve) az őrgrófság az aquilejai pátriárkának, adományoztatott. De azért a karantáni hercegek, az Andechs grófok, meg a freisingi és brixeni püspökök is nagy birtokok urai voltak a tartományban. Midőn Osztrák Frigyes nőül vette Ágnest, az Andechs-házból származó I. Ottó merani herceg leányát, az ő birtokai is annyira megszaporodtak Krajnában, hogy 1232. már fölvette a «Herr von K.» címet is. 1335. a karantáni hercegséggel együtt, Krajnának odatartozó részei is az osztrák hercegi családra szállottak át, ugy hogy IV. Rudolf már 1364 óta «Krajna hercegé»-nek hívatta magát. Ezóta, egész 1809-1813-ig, amikorra Franciaország birtokába került és az illír tartományokhoz csatoltatott, K. mindig Ausztriáé volt. 1816 óta mint laibachi kormányzóság, az illír királyság kiegészítő részét képezte 1849-ig, amikor önálló koronatartománnyá lett.