Apollinarizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2017. március 8., 10:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „Az '''apollinarizmus''' Apollinaris (''Apollináriosz'') a 4. századi piszidíai laodikeai püspök elmélete után kapta a nevét. Apol…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Az apollinarizmus Apollinaris (Apollináriosz) a 4. századi piszidíai laodikeai püspök elmélete után kapta a nevét.

Apollinaris platóni trichotómikus elmélete azt tanította, hogy az ember három részből tevődik össze: anyagi testből, az élet lelkéből és az értelmet hordozó lélekből (nousz). Szerinte Krisztusnak nem volt emberi lelke, mert a nouszt, az értelmes lelket a Logosz, Isten igéje pótolta, tehát a nousz a Logosszal azonos volt. Krisztus teste pedig úgy jött létre, hogy a "föld", Ádám testének anyaga, egyesült a Szentlélekkel, vagyis Krisztus teste az elemek és a Szentlélek közvetlen egyesüléséből jött létre.


Jegyzetek

Források