Ugrás a tartalomhoz

„Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a véglegesítés
(Nincs különbség)

A lap 2022. július 26., 23:31-kori változata

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (rövidítve: SZTFH) a törvényben meghatározott, gyakran egymással össsze nem függő, feladatokat ellátó, olyan önálló szabályozó szerv Magyarországon, amely csak jogszabálynak van alárendelve. Létrehozásáról az Országgyűlés 2021. április 27-én döntött. Működését 2021. október 1-jétől kezdte meg. Székhelye Budapest. [1]

Jogállása

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

a) a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,

b) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (rövidítve: Kar) feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,

c) a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, és

d) a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával,

e) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével, valamint

f) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek információbiztonsági tanúsítását végző szervezetek (a továbbiakban: tanúsító szervezet) nyilvántartásba vételével

kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.[2]

A Hatóság a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv.[3]

A Hatóság ellátja az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal (a továbbiakban: koncessziós eljárás) és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egyes, e törvényben meghatározott feladatokat.[4]

A Hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők. [5]

A Hatóság a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel összefüggő jogviták rendezése érdekében, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény [6] rendelkezéseivel összhangban működteti a Koncessziós Állandó Választottbíróságot (rövidítve: a Választottbíróság).[7]

A Hatóság számára feladatot csak törvény vagy - önkormányzati rendelet kivételével - törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.[8]

A Hatóság az 1. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörökben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy, szervezet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok előkészítése során.[9]

A Hatóság elnöke a Hatóság tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek.[10]


Feladatai

A Hatóság látja el

a) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény,

b) a bírósági végrehajtásról szóló törvény,

c) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény,

d) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, és

e) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény [11]

és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó feladatokat.[12]

A Hatóság látja el szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat.[13]

A Hatóság szerencsejáték ügyben felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet gyakorol a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény és ezen törvények végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek a betartását illetően az ezen jogszabályok hatálya alá tartozó szerencsejátékokat és szerencsejáték-szervezőket érintően.[14]

A Hatóság feladata, hogy a közérdeket figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egységes joggyakorlat alakításában. A Hatóság e feladatkörében:

a) a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint nyilvántartást vezet a koncessziós eljárásokról és a koncessziós szerződésekről,

b) gondoskodik az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítéséről, továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján történő közzétételéről,

c) figyelemmel kíséri a koncessziós eljárásokat, valamint a koncessziós szerződések teljesítését, hatósági ellenőrzés keretében - a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott részletes szabályok szerint - ellenőrzi az (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti törvényekben szabályozott, azon kizárólagos állami gazdasági tevékenység folytatását, amely gyakorlásának jogát az állam koncesszió útján időlegesen átengedte (a továbbiakban: koncesszióköteles tevékenység), valamint jogsértés esetén megteszi a törvényben meghatározott intézkedéseket,

d) a koncessziós eljárások előkészítése és lebonyolítása során - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben állásfoglalásokat ad ki,

e) véleményezi a koncesszióval kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat,

f) statisztikai adatokat gyűjt a koncessziós eljárásokról, a koncessziós szerződésekről, amely statisztikai adatokat honlapján rendszeres időközönként közzétesz,

g) előzetes egyetértési jogot gyakorol az állam nevében történő koncessziós pályázat kiírása, elbírálása, ajánlattételi felhívás kiküldése, továbbá a koncessziós szerződés megkötése, a koncessziós szerződés módosítása, megszüntetése tekintetében.[15]

A Hatóság látja el az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatait.[16]

Jegyzetek

  1. 2021. évi XXXII. törvény 1. § (3) bek.
  2. 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bek.
  3. 2021. évi XXXII. törvény 1. § (2) bek.
  4. 2021. évi XXXII. törvény 1. § (2) bek.
  5. 2021. évi XXXII. törvény 1. § (4) bek.
  6. rövidítve: Vbt.
  7. 2021. évi XXXII. törvény 1. § (5) bek.
  8. 2021. évi XXXII. törvény 2. § (1) bek.
  9. 2021. évi XXXII. törvény 2. § (2) bek.
  10. 2021. évi XXXII. törvény 2. § (3) bek.
  11. Rövidítve: Bt.
  12. 2021. évi XXXII. törvény 3. § (1) bek.
  13. 2021. évi XXXII. törvény 3. § (2) bek.
  14. 2021. évi XXXII. törvény 3. § (3) bek.
  15. 2021. évi XXXII. törvény 3. § (4) bek.
  16. 2021. évi XXXII. törvény 3. § (6) bek.

Források

  • 2021. évi XXXII. törvény A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról [1]
  • A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének kinevezéséről szóló 58/2021. (X. 1.) ME határozat. In.: Magyar Közlöny. 2021. évi 180. szám, 8365. oldal (2021. október 1., péntek)

Kapcsolódó szócikkek

  1. kihirdetve: 2021. május 6.