Rott Nándor (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2019. január 23., 14:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Rott Nándor
Született1926. szeptember 11.
Budapest
Elhunyt1997 (70-71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. február 7.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. február 8. – 1994. június 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1997. december 3.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1994. október 3. – 1997. június 23.)

SablonWikidataSegítség

Rott Nándor, dr. (Budapest, 1926. szeptember 11. – Budapest, 1997. december 2.) jogász, közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő (KDNP, majd FKGP)

Családja

1961-ben kötött házasságot Haspell Edittel, aki nyugdíjazásáig tervstatisztikus volt a Magyar Gyógyszeripari Egyesülésnél. Gyermekük, Zsuzsanna tanítónő.

Életpályája

Szülei egyetlen gyermekeként született Budapesten, apai ágon ismert nevű katolikus famíliában. Nagybátyja, Rott Nándor veszprémi megyés püspök volt. Édesapja, Rott Nándor kereskedelmi iskolát végzett, majd 1946-ig tisztviselő volt, végül Füszért-telepvezetőként ment nyugdíjba. Édesanyja, Taba Ilona kereskedelmi iskolai végzettséggel a Futura Rt. titkárnőjeként dolgozott 1946-ig, majd nyugdíjazásáig a Budapest XIII. kerületi IKV beruházási előadójaként dolgozott.

Elemi és középiskoláit Pestszentlőrincen végezte. Az ellenállási mozgalommal 1944-ben került kapcsolatba. 1945-ben érettségizett az állami gimnáziumban. 1950-ben szerzett jogi és politikai doktorátust a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. A Független Kisgazdapárt tagjaként 1945-ben a párt pestszentlőrinci ifjúsági szervezetének egyik vezetője lett. 1946 januárjában diákszervezkedésben való részvétel vádjával letartóztatták, több hónapos vizsgálati fogság után 1946. szeptemberig internálták, 1947-ig rendőri felügyelet alatt állt. Mindezek következményeként 1958-ig nem volt tartós munkahelye.1950-től 1957-ig munkahelyeiről sorozatban elbocsátották. 1958-tól 1975-ig a Magyar Beruházási Bank (későbbi nevén: Állami Fejlesztési Bank) munkatársa, 6 éven át a nemzetközi osztály vezetője volt. 1975-től az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként dolgozott. Több száz cikke és tanulmánya jelent meg folyóiratokban és intézeti kiadványokban. Nyolc, a beruházási és pénzügyi rendszerekről szóló könyv egyéni, illetve társszerzője.

1988-ban a közgazdaság-tudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerzett, "Az innovációs folyamat és irányítása" című értekezésével.

1988-ban csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz, tagja lett a szervezet közgazdasági munkaközösségének. Ugyanabban az időben az Országgyűlés reformbizottságának a független szakértője volt. 1989 márciusában - miután az MDF-bõl kilépett - a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja. 1991. szeptemberig a párt közgazdasági bizottságát irányította. 1988-tól két éven át a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának és Vezetőségének a tagjaként is dolgozott. Az 1990. évi országgyűlési választásokon a KDNP jelöltjeként Budapest 7. sz. (V-XIII. ker.) választókerületében az első fordulóban a negyedik helyet érte el; az Országgyűlésbe a KDNP országos listájáról került be. 1990. május 3-tól 1990. június 12-ig az Országgyűlés gazdasági állandó bizottságának a tagja, 1990. június 3-tól 1994. februárig a környezetvédelmi állandó bizottság elnöke. 1990. december 29-től részt vett az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének felülvizsgálatát végző ad hoc bizottság munkájában is. 1990-től 1992-ig az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált magyar küldöttség tagja volt.

1993 óta egyre inkább szembefordult a KDNP politikájával, bírálta pártjának az MDF-hez fűződő viszonyát illetve gazdaságpolitikáját. Ki is lépett a KDNP-ből 1994. februárjában. Ezután a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párthoz csatlakozott.

Az 1994. évi országgyűlési választásokon az FKGP országos listájának hetedik helyéről került be újra a parlamentbe. Az FKGP-frakcióvezetőség tagja. A külügyi és 1996. december 3-tól a költségvetési és pénzügyi bizottságokban dolgozott az utóbbiban a monetáris és a privatizációs albizottságok tagja volt. Megszűnéséig részt vett a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeit tisztázó ideiglenes vizsgálóbizottság munkájában is. 1995. február 20-ig tagja volt a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő állandó bizottságnak, 1996. december 3-ig az európai integrációs ügyek állandó bizottságának. Ismét tagja volt a magyar ET-közgyűlési delegációnak, a közgyűlésben a környezetvédelmi, területfejlesztési és önkormányzati, valamint a parlamenti és tömegkapcsolatok bizottságok állandó, a mezőgazdasági, illetve a tudományos és technikai bizottságok helyettes tagja. Mint teljes jogú tag, ugyancsak részt vett a Közép-európai Kezdeményezés Parlamenti Konferenciájának továbbá az Észak-atlanti Közgyűlésbe társult tagként delegált magyar parlamenti küldöttségének a munkájában. Az IPU magyar csoportjának a vezetőségi tagja, a magyar-görög baráti tagozat elnöke, a magyar-cseh és a magyar-chilei tagozat tagja volt.

Források

További információk

  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1996.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.