Rodé Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 4., 18:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Rodé Iván
Született1910. február 24.[1]
Budapest[2][1]
Elhunyt1989. július 13. (79 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos, egyetemi tanár
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeÓbudai temető (17/2-I-28)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodé Iván témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

dr. prof. Rodé Iván (Budapest, 1910. november 6.Budapest, 1989. július 13.) magyar orvos, rákkutató, radiológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1957).

Életpályája

Szülei: Rodé János jogász doktor volt. Középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte el. Orvosi tanulmányait a budapesti orvosi karon végezte. 1931–1934 között a kórbonctani intézet demonstrátora volt. 1934-ben doktorrá avatták. Pályáját belgyógyászként kezdte (1934), majd a sugárterápia felé fordult. 1936-tól a Bakáts téri Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet munkatársa volt, majd az Országos Onkológiai Intézet (1952) és az Orvostovábbképző Intézet sugárterápiával foglalkozó részlegeinek vezetője volt. 1948-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem magántanára lett. 1958-ban elindította Magyarországon az első kobaltkészüléket. 1968–1972 között az Országos Onkológiai Intézet helyettes igazgatója volt. 1970-ben installálta körkörös gyorsítóval az ultrafeszültségű sugárkezelést. 1980-ban nyugdíjba vonult.

Nevéhez fűződik az első magyar onkoradiológiai tanszék (1970) és az ilyen irányú szakképesítés megszervezése. Több angol és német nyelven megírt monográfia, tankönyv és tudományos tanulmány fűződik nevéhez; könyvei közül ma is sok forrásértékű.

Sírja az Óbudai temetőben látogatható (17/2-I-28).

Dr. Rodé Iván (1910–1989) magyar radiológus síremléke az Óbudai temetőben (17/2-I-28).

Művei

  • A rádiumtherápia alapelvei (Budapest, 1948)
  • A rák sugárterápiája (Budapest, 1952)
  • Általános sugárterápia, nem daganatos és daganatos betegségek sugárkezelése (Budapest, 1962)
  • Die kli­nischen und strahlenbiologishcne Wigen­schaften des Melanoblastoms (Budapest, 1962)
  • General Radiation Therapy (1966)
  • Clinical and Radiobiological Properties of the Melanoblastoma (1967)
  • A konvenciós sugárterápia indikációs területe a rosszindulatú daganatok kezelésében (Budapest, 1976)
  • Őszinte szavak a rákról (Budapest, 1977)
  • Klinikai onkoradiológia (Budapest, 1984)

Források

További információk

  • Biológiai lexikon III. (M–R). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-0532-0
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Természettudományi lexikon V. (O–S). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
  1. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 23.)