Rhode island (tyúk)
A rhode island a házityúk Észak-Amerikában kitenyésztett, Magyarországon is népszerű fajtája. Tévesen nem ritkán „vörös izlandinak” is nevezik.
Származása, elterjedése
Nevét onnan kapta, hogy az eredetileg az USA Rhode Island államában honos vörös parlagi tyúkból tenyésztették ki a 19. század második felében úgy, hogy a parlagi tyúkot eleinte ázsiai fajtákkal keresztezték, majd a folyamatba európai fajtákat is bevontak.
Gyorsan népszerűvé vált szerte a világon, így Magyarországon is.
Európában hosszú ideig csak az egyszerű tarajú vöröset tenyésztették, de mára a „rózsatarajú” fehér is szép számmal fordul elő.
Megjelenése, felépítése
Középnagy testű, hosszú törzsű fajta. A vörös változat tolla ragyogó, gazdag meggyvörös. A vörös szín kiterjed az egész testre, kivéve a farktollakat, sarló- és kormánytollakat, valamint az evezőtollakat. Bőre, zsírja és lábszárai sárgák. A kakas standard tömege 4,25 kg, a tojóé 3,25 kg.
Tojásainak héja barna, ritkábban lilásbarna; tömege rendszerint 56–61 g.
Változatai
Két változata a vörös (red) és a fehér (white). Az alapváltozat a vörös.
A rhode island fehér viszonylag fiatal fajta: 1903-ban mutatták be először a nyilvánosságnak, és a standardját csak 1922-ben véglegesítették. A fehér változathoz a fogolyszínű cochin fajtát keresztezték a fehér wyandotte-tal és a rózsás tarajú fehér leghornnal, ezért a rhode island fehér tarajú is rózsás. A fehér rhode island egynyolcad részben fehér wyandotte, háromnyolcad részben fogolyszínű cochin és négynyolcad fehér leghorn. A cochintól örökölte méretét, a wyandotte-tól a test zömökségét a leghorntól virgon természetét. Súlyban és egyéb tulajdonságaiban éppen olyan, mint a vörös rhode island.
Tartása, hasznosítása
Elég gyorsan fejlődik; jó hústermelő. Egy éves korában a kakas 2,9–3,5 kg, a tyúk 2,3–2,6 kg.
Edzett, ellenálló, kotlásra hajlamos. Évi 180–230 tojást rak.
Fő gazdasági szerepe a barna héjú tojást termelő tojóhibridek előállítása.
A rhode island vörösből, fajtán belüli szelekcióval tenyésztették ki a new hampshire fajtát.[1]
Jegyzetek
Források
- Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 472. o. ISBN 963-9257-14-1
