Repozitórium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál.[1] Feltárja a feltöltött dokumentumokat, összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal, és lehetőséget ad arra, hogy a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan bekapcsolják a világ tudományos vérkeringésébe.[1]

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kínált többletszolgáltatás és az aktuális fejlettségi szint alapján több típus alakult ki, azonban a legalapvetőbbek az intézményi- és a diszciplináris repozitórium.

  • Intézményi repozitóriumnak azokat a dokumentumszervereket nevezzük, amelyeket többnyire egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek üzemeltetnek, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást.[2] Az intézményi repozitóriumok kutatási dokumentumok (lektorált cikkek, e-printek, hallgatói dolgozatok, beszámolók, konferenciaanyagok stb.) kiadóiként működhetnek, de lehetnek az akadémiai intézményekben létrejött, nem publikálásra szánt tartalmak (pl. oktatási anyagok) tárhelyei is.[3]
  • A diszciplináris (vagy tematikus) repozitóriumok az intézményi kereteken túllépve tematikailag gyűjtik össze és bocsátják a publikációkat és az archiválás lehetőségét a kutatók rendelkezésére.[2] (pl.: RePEc a közgazdaságtan, a CogPrints a pszichológia, a PubMed Central az orvostudomány, az arXiv a fizika tematikus repozitóriuma).

A repozitóriumok elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repozitóriumok egyre nagyobb számban való létrehozásának egyik mozgatórugója az Open Access (Nyílt Hozzáférés) elvének terjedése. Az OA (Open Access) publikálás „zöld” módja a tudományos publikáció (nem OA folyóiratban) való megjelenése után a tanulmány elhelyezése repozitóriumban, vagy szerző saját honlapján. Előbb azonban érdemes tisztázni a jogi hátteret - hogy a kiadók milyen feltételekkel engedélyezik a folyóirataikban megjelentetett tanulmányok repozitóriumi elhelyezését. Ehhez ad segítséget a SHERPA RoMEO (Rights MEtadata for Open archiving) projektje, mely adatbázisban gyűjti össze az erről szóló kiadói politikát.

Létrehozásának céljai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kutatási eredmények nyilvánosságának növelése
  • oktatók vagy kutatók személyes teljesítményének mérése
  • PhD dolgozatok közzététele a 33/2007. Kormányrendelet értelmében
  • az intézmény tudományos publikációinak nyilvántartása és archiválása
  • az intézmény együttes teljesítményének reprezentációja
  • a könyvtár szolgáltatásainak bővítése
  • oktatástámogatás
  • egyéb reprezentatív szempontok

Repozitóriumkezelő szoftverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szoftverek többsége támogatja az Open Archive Initiative által kifejlesztett OAI-PMH (Open Archive Initiative Protocol for Metadata Harvesting) protokollt, melynek segítségével a repozitóriumokban tárolt metaadatok leszüretelhetők. Számtalan ingyenes, nyílt forráskódú repozitóriumkezelő szoftver létezik. Hazánkban a legnépszerűbbek az EPrints és a DSpace.

Repozitóriumok áttekintő listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közös keresőfelületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közös szabványoknak köszönhetően léteznek közös keresőfelületek a repozitóriumok számára, ahol több repozitórium tartalmában lehet egyszerre keresni. Közülük a legjelentősebbek:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]