Rétsági György

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rétsági György
SzületettRóth György
1925. május 13.
Budapest
Elhunyt1996. december 28. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • belgyógyász
  • egyetemi oktató
  • farmakológus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1950. szeptember 8., orvostudomány)
KitüntetéseiMarkusovszky-díj
SírhelyeFarkasréti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Rétsági György, születési nevén Róth György (Budapest, 1925. május 13. – Budapest, 1996. december 28.) belgyógyász, címzetes egyetemi tanár, klinikai farmakológus, az orvostudomány kandidátusa (1975).

Életpályája[szerkesztés]

Rétsági József és Reisz Sarolta fiaként született zsidó családban. Testvérei Rétsági Zsuzsa (1927), Magda (1936) és Judit (1941).[1] Középiskolai tanulmányait a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában végezte, ahol osztálytársa volt – a később ismertté vált – Sándor Pál történész, Katona Ferenc színigazgató és Láng Dezső egyetemi tanár.[2] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1950. szeptember 8-án avatták orvosdoktorrá. Diplomájának megszerzése után a Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE), illetve SOTE II. sz. Belgyógyászati Klinikájának, majd a III. sz. Belgyógyászati Klinikájának gyakornoka, végül tudományos tanácsadója lett. 1978-ban – pártonkívüliként – kinevezték a Kútvölgyi úti Központi Állami Kórház I. belosztályának vezető főorvosává. Az 1980-as évek elején lett a Kádár család orvosa. Először Tamáska Mária hipertóniáját kezelte, s mert a terápia hatása bizakodásra adott okot Kádár telefonon megkereste, jelezvén: ő is szívesen lenne a betege.

1993. június 30-ai hatállyal nyugdíjazták, de már 1992 decemberében eltávolították állásából és mást bíztak meg az osztálya vezetésével.[3] Nyugdíjazása után – 1993–94-ben – a Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanított.

A Központi Gyógyszerterápiás Bizottság elnöke, az Országos Gyógyszerészeti Intézet tudományos tanácsadója, a Magyar Belorvosi Archívum és a Gyógyszereink szerkesztőbizottságának tagja.

Tagja volt a Magyar Sakkszövetség elnökségének. Egyik szervezője volt az 1983-ban, Budapesten rendezett mikroszámítógép-sakkvilágbajnokságnak.[4]

Fia dr. Rétsági László belgyógyász.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Művei[szerkesztés]

  • Adatok a splenomegaliához társuló antihaemopoeticus és haemolyticus hypersplenia egyidejü előfordulásához. Gráf Ferenccel, Németh Györggyel, Szőke Antallal. (Orvosi Hetilap, 1951, 47.)
  • Penicillin vérszint vizsgálatok 1 ccm-es Bismocillin-injectio beadása után. Telek Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1952, 32.)
  • Adatok a reticulosisok casualis pathogenesisehez. Gráf Ferenccel, Vereckei Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1953, 50.)
  • A szívizominfarctust kisérő serumfehérjeváltozásokról. Mosonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1955, 27.)
  • Kísérletes vizsgálatok a szervezet vírusfogékonyságára vonatkozólag antibiotikus kezelés után. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1959, 1.)
  • Az antibiotikus kezelés hatása a szervezet immunbiológiai állapotára. Mosonyi Lászlóval, Csiky Tivadarral, Oó Máriával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1960, 3.)
  • Tartós Ateroid kezeléssel szerzett tapasztalatok. Gerő Sándorral, Gergely Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1962, 41.)
  • Tapasztalatok néhány antilipaemiás szerrel. Keller Lászlóval, Báry Lujzával, Gergely Jánossal, Gerő Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1963, 22.)
  • A myokardiális infarctus távolabbi prognosisa (9 évre terjedő katamnesztikus vizsgálatok alapján). I. A túlélés alakulása. Keller Lászlóval, Balázsi Imrével. (Orvosi Hetilap, 1964, 16.)
  • A myokardiális infarctus távolabbi prognózisa (9 évre terjedő katamnesztikus vizsgálatok alapján) II. A túlélést befolyásoló tényezők. Keller Lászlóval, Balázsi Imrével. (Orvosi Hetilap, 1964, 17.)
  • A serum cholesterin- és összlipoid-szint 3324 egyén vizsgálata alapján. Keller Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1964, 47.)
  • Ethyl-chlorphenoxy-isobutyrat hatása coronariasclerosisos betegek serum lipoid értékeire. Keller Lászlóval, Sebestyén Margittal, Diczendy Saroltával, Erdélyi Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1966, 22.)
  • A serum lipidfractiók zsírsavösszetétele coronariasclerosisban és cerebrosclerosisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1966, 47.)
  • A multiple-choice teszt felhasználása az oktatás eredményességének ellenőrzésére. Szabó Rezsővel, Hunya Péterrel, H. Ambrus Máriával, Gerő Sándorral és Varró Vincével. (Orvosi Hetilap, 1973, 35.)
  • Michele Woodley, Alison Whelan (szerk.): A belgyógyászati terápia kézikönyve. A magyar kiadást szerkesztette: Dr. Rétsági György. Budapest, 1995

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Markusovszky-díj
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985)[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  2. ↑ Gyertyán Ervin. „Ötvenéves találkozó a Zsidó Gimnáziumban” (PDF). Múlt és Jövő. (Hozzáférés: 2023. február 4.)  
  3. ↑ Dési János. „Kérdezték, nem szégyellem-e magatartásomat”, Magyar Hírlap, 1992. december 18., 8. oldal (Hozzáférés: 2023. február 4.) 
  4. ↑ Lindner, László. „In memoriam prof. dr. Rétsági György”, Sakkélet, 1997. március 6., 44. oldal (Hozzáférés: 2023. február 4.) 
  5. ↑ Magyar Közlöny, 1985. április 5. (15. szám)

Források[szerkesztés]

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Köbli Anikó, Szigethy András (1996. október 19.). „Volt egyszer egy Kútvölgyi”. Népszabadság (Magyarország) 54 (245). (Hozzáférés: 2023. február 4.)  
  • Orosz József (1993. április 13.). „Kádár orvosa voltam”. 168 Óra (Magyarország) 5 (15), 16–17. o. (Hozzáférés: 2023. február 4.)  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rétsági_György&oldid=26761478”