Nagy busalepke

Nagy busalepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Busalepkefélék (Hesperiidae);
Nem:	Pyrgus;
Tudományos név
	Pyrgus carthami; (Hübner, 1813)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy busalepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy busalepke témájú médiaállományokat és Nagy busalepke témájú kategóriát.

A feles busalepke (Pyrgus carthami) a busalepkefélék családjába tartozó, Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában honos lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A nagy busalepke szárnyfesztávolsága 2,5-3,4 cm; ezzel a magyarországi Pyrgus-fajok közül a legnagyobb. A szárnyak felső oldalának alapszíne sötét szürkésbarna vagy feketésbarna, szürkésfehér behintéssel; a szárnytövek olajzöldesen-olajszürkésen szőrösek. A szárnyakon szögletes fehér foltok láthatók, ezek mintázata alapján lehet elkülöníteni közeli rokonaitól. A hátulsó szárnyakon fehér foltokból, illetve pettyekből álló két foltsor húzódik végig. A szárnyak közepén, illetve szélén elhelyezkedő fehér foltok hol igen nagyok, hol csaknem teljesen elenyésznek. A szárnyak fonákja okkerbarna vagy sárgásbarna; a fehér foltok itt már túlsúlyban vannak. Jellegzetessége a fonákoldal peremén végighúzódó fehér sáv.

Változékonysága nem számottevő.

Petéje félgömb alakú, világoszöld színű, erősen lapított, felszínén határozott hosszanti és finom keresztirányú bordákkal.

Hernyója zöldesszürke, fehér szőrökkel, feje lapos, fekete.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Közeli rokonaitól (feles busalepke, hegyi busalepke, homályos busalepke, kis busalepke, kerekfoltú törpebusalepke, nyugati törpebusalepke) nehéz elkülöníteni.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában (Skandinávia kivételével), Nyugat- és Közép-Ázsiában honos. Magyarországon számos helyen előfordul (Dunántúl, Duna-Tisza köze, Északi-középhegység), helyenként gyakori is lehet.

Életmódja[szerkesztés]

Meleg, száraz, ritkás vegetációjú rétek, gyepek, sztyepprétek, legelők lepkéje. Az alpesi réteken 1800 méterig megtalálható.

A petékből nyár közepén kelnek ki a hernyók, amelyek pimpó-fajok (Potentilla spp.), imola-fajok (Centaurea spp.), ziliz-fajok (Althaea spp.), mályvafélék (Malvaceae) leveleivel táplálkoznak. Nagy melegben napközben a levélrozettákban bújnak meg. A hernyók áttelelnek, majd tavasszal bebábozódnak és április végén megjelennek a júniusig repülő imágók. Július-augusztusban lehet egy második, részleges nemzedéke is.

Magyarországon nem védett.