Kis busalepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis busalepke
Pyrgus malvae1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Busalepkefélék (Hesperiidae)
Nem: Pyrgus
Faj: P. malvae
Tudományos név
Pyrgus malvae
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis busalepke témájú kategóriát.

A kis busalepke (Pyrgus malvae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a busalepkefélék (Hesperiidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtalálni csaknem egész Európában (a 65. szélességi fokig), valamint Ázsia mérsékelt övi részén Mongóliáig és az Amurig. E busalepke faj nem ritka.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sötétbarna színű lepke, tipikus négyszögletes, fehér foltokkal; a szárnyak külső szegélye mentén többé-kevésbé szaggatott fehér foltsor húzódik. Az elülső szárny 1–1,5 centiméter hosszú. A szárnyak fonákja világosabb barna, a hátulsó szárnyaké sárgászöld árnyalatú, és a fehér foltok nem annyira élesen körülhatároltak, mint felül. A nőstények a hímeknél többnyire nagyobbak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindenütt előfordul a hegyvidéki erdőktől a kertekig, a tengerpartoktól 2000 méter magasságig. Főleg mályvák, erdei szamócák, gyűszűvirág, málna és szeder virágait keresi fel.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon két nemzedéke van évente. Az első már igen korán, április elején megjelenik, és júniusig látható. A második július-augusztusban repül, kései egyedeivel még szeptemberben is találkozhatunk. A lepkék csak napos időben, alacsonyan a növényzet fölött repülnek, röptük gyors, surranó. A hernyó nagy, fekete fejű, zöldes színű. A fiatal hernyók növények összenőtt levelei között élnek, idősebb korukban egy-egy levelet lehúznak, és összeszövik az aljzattal. Ezt a „védősátrat” csak táplálkozás idején hagyják el. A báb laza szövedékben a talajon telel át a tápnövény szárai között.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.