Ugrás a tartalomhoz

Prém József

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. május 23., 22:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Egyéb irodalom)
Prém József
Született1850. március 7.[1]
Pest
Elhunyt1910. október 12. (60 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • filozófus
  • pedagógus
  • író
  • fordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Prém József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prém József (Pest, 1850. március 7. – Budapest, 1910. október 12.[2]) filozófai doktor, főreáliskolai tanár, író, műfordító.

Élete

Prém József malomtulajdonos, lisztkereskedő (1849-ben mint nemzetőr részt vett Budavár ostromában) és Hupel Jozéfia fiaként született. Tanulmányait a pesti ágostai envaéglikus (I-IV. osztály), majd a református gimnáziumban (V-VIII. osztály) végezte (1877-ben tett érettségi vizsgát). 1870-71-ben nevelő volt Perczel Mór honvédtábornok házában, 1873-ban báró Lipthay Antalnál, 1875-76-ban Szűcs Istvánnál; 1872-73-ban Bécsben volt az egyetemen és műtörténettel foglalkozott; e tanulmányait azután Párisban folytatta. Hazatérvén 1874 elején részt vett az iparmúzeum legleső rendezésében, mire Trefort miniszter külföldre küldte. Két évig Münchenben, Velenczében, Triesztben, Rómában foglalkozott műtörténeti tanulmányokkal. 1876-ban szeptember végéig volt a Veszprém című lap szerkesztője. Másfél évig titkára volt az országos képzőművészeti társulatnak. 1878-82-ig a Fővárosi Lapok belső dolgozótársa volt. 1878-ban a Petőfi-társaság megválasztotta tagjának. 1880. május 29-én bölcseletdoktori, 1882. június 5-én pedig tanári oklevelet szerzett a magyar és német philologiából. 1882-ben helyettes tanár lett a budapesti V. kerületi községi polgári leányiskolában; 1885. április 25-től 1885. június 30-ig helyettes tanár a budapesti II. ker. polgári és középkereskedelmi iskolában; 1886-87. ideiglenes tanár a IX. ker. községi polgári és középkereskedelmi iskolában; 1887. jan. 26-tól febr. 20-ig ideiglenes tanár a IV-ik kerületi főreáliskolában; 1889. szeptember 2. helyettes, 1892. január 12. rendes tanár a pozsonyi állami főreáliskolában, honnét 1895-ben a budapesti V. ker. állami főreáliskolához helyeztetett át, hol jelenleg is működik. Pozsonyban a Toldy-kör főtitkára volt és a város magyarosítása érdekében sokat írt az ottani s a budapesti lapokba.

Művei

Folyóiratcikkek

Költeményei, beszélyei, tárcái, könyvismertetései, színi kritikái a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Fővárosi Lapok (1867. Krajnai népdalok, ford., 1868. költ. sat.; a lap belmunkatársa volt 1878-1897-ig); Képes Világ (belmunkatárs 1870. költ., 1871. elb. Longfellov, 1871. költ. Bodenstedt után, elb. Lindau Páltól.); Családi Kör (1870. Mühlbach Luiza, Burow Julia, Bölte Amely, Wildermuth Ottilia, Brooks Maria Erzsébet, 1871. Marlitt E. mint regényírónő, A provencei troubadurok); Szépirodalmi Közlöny (1870-71.); Szana Figyelője (1871. beszély, 1873. A bécsi és párisi operaház, 1874. Olasz művészek Mátyás király udvarában, Amazonok harcza, 1876. költ.); Petőfi-Társaság Lapja (1877. Művelődésünk kincsei és ereklyéi, A képzőművészeti társulat palotái, Barabás Miklós, A Petőfi-Társaság rendkívüli közgyűlése); P. Napló (1877. 258. sz. Történeti és irodalomtörténeti kiállítás); Visszhang (1877. Szép Mikhál és a kritika és könyvism.); Képes Családi Lapok (1881-1888. elb., költ., «Veszedelmes játék» c. regény, 1889-95. elb., költ., Klimkovics Ferencz és «Regina» czímű regény); Pesti Hirlap (1883-84. Magyar műtermek, 1902. 342. szám. Királyné és költő); Egyetértés (1884. 260. sz. Tóth Kálmánról); Vasárnapi Ujság (1898. Berczik Árpád); M. Geniusz (1902. Somló Sándor); Agrar-Album (1902-903. elb., rajz); Hazánk (1904. 284. Hazafias lyra, 240. sz. Drámairodalmunk és a vidék) sat.; még a következő lapoknál volt belmunkatárs: Magyar Állam (176-179); Ország-Világ (1880-1889).

Szerkesztette a Veszprém c. hatilapot 1876-ban; Budapesten a Képzőművészeti Lapokat 1879-81. júliusig; a Vasárnapi Lapok cz. képes hetilapot 1896-97. (Beniczkyné-Bajze Lenkével együtt); az Aurora cz. hetilapot 1898. (Beksics Gusztávnéval); a Vasárnapot, a Hazánk heti melléklapját 1903-04. és főszerkesztője a Képes Családi Lapoknak 1905 elejétől.

Álnevei: Fanfaron, Beppo, Peterdi József, Reviczky Péter, Sine Ira.

Önállóan megjelent művek

Idegen szavak szótára (1909, borító)
Idegen szavak szótára (1909, címlap)
  • Külföldi költőkből. Pest, 1872. (Ism. Figyelő).
  • Önmaga ellen. Regény. U. ott, 1872. Két kötet.
  • Edith története. Regény. Bpest, 1876. (Előbb a P. Naplóban. Ism. Főv. Lapok 72. sz.)
  • Vázlatok az iparművészet köréből. U. ott, 1872.
  • Székesfehérvári kiállítási Kalauz. U. ott, 1879.
  • Kisfaludy Károly és Irenéje. Tanulmány. U. ott, 1880. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Főv. Lapok 69. sz.).
  • Quisisana. Regény Spielhagen Frigyestől, ford. U. ott, 1881. Két kötet.
  • Swift J., Gulliver utazásai. Ford. U. ott, év n. Négy képpel. (Ifjuság Olcsó Könyvtára 1., 2.).
  • Költemények. U. ott, 1884. (Ism. Vas. Ujság, 1883. 48. P. Hirlap 1884. 27., Magy. és Nagyv. 3. sz.).
  • Kármán József és Faludy Ferencz. Pozsony, 1885. (M. Helikon I. 4. és 51).
  • Szigligeti Ede. U. ott, 1885. (M. Helikon 60.).
  • Széchy Mária. U. ott, 1886. (M. Hölgyek Életrajzai 3.).
  • Szilágyi Erzsébet és Ujfalvi Krisztina. U. ott, 1886. (M. Hölgyek Életrajzai 4.).
  • Ferenczy Teréz. U. ott, 1886. (M. Hölgyek életrajzai. 6.).
  • Eljegyzés után. Bertalan szerelme. Két elbeszélés. Bpest, 1887. (Ism. Bud. Szemle LI. 1887. Nemzet 27. sz.).
  • Cseress Gábor. Regény. U. ott, 1889. Két kötet. (A Kisfaludy-Társaságtól dicséretet nyert. Előbb a Pesti Naplóban. Ism. 1888. Főv. L. 301., P. Napló 337. sz.).
  • Rozsdás czímerek. Regény. U. ott, 1890. Két kötet. (Előbb a Nemzetben).
  • Elbeszélések. U. ott, 1890. (Utközben XI. Ism. Főv. Lapok 186.).
  • Az arczképfestés. Műtörténelmi tanulmány. Pozsony, 1890.
  • Félvér. Regény. Bpest, 1893. (Athenaeum Olvasótára I. 14.).
  • Jókai Mór. Élet- és jellemrajz. Pozsony, 1894. (Kortársak 27.).
  • Bosnyák Anna. Tragédia öt felvonásban. A m. tudom. akadémia 1895. évi Teleki-pályázatán száz aranyat nyert pályamű. Bpest, 1895. (2. kiadás 1896., 3. k. 1905. U. ott).
  • A képzőművészetek története. Pozsony, 1896. (Egyetemes Ismeretek Tára. 4.).
  • Prolog a budapesti Kisfaludy színház megnyitására. Bpest, 1897.
  • Adorján báró. Színmű négy felvonásban. A nemzeti színház Porzsolt millenniumi pályázatán ezer koronás jutalmat nyert. U. ott, 1898. (Második jav. kiadás. U. ott, 1899. Fővárosi Szinházak Műsora 43. 1901: 57. Előadatott 1897. okt. 22. a budapesti nemzeti színházban és azután több vidéki városban).
  • Rejtett boldogság, színmű 3 felv. Sudermann hermann után ford. U. ott, 1898. (Olcsó Könyvtár 1065. 1066. Előadatott a budapesti nemzeti színházban).
  • A vándor madár. Színmű 3 felv. Bölönyi József 500 korona díját nyerte Kolozsvárt. U. ott, 1899. (Fővárosi Színházak Műsora 47. 1901: 62. 63. Előadatott a kolozsvári nemzeti színházban 1899. febr. 20., azután Budapesten a nyári színházban és vidéken).
  • A drusza és egyéb történetek. U. ott, 1903. (Ism. Bud. Szemle CXIII.).
  • A nagy Pálhalmy fia. Regény. U. ott, 1903. (Az Athenaeum Olvasótára 142. Ism. Vas. Ujs. 14. sz.).
  • Katonabecsület és egyéb elbeszélések. U. ott, 1903. (Ism. Vas. Ujság 1904. 29. sz.).
  • Léha világ, vígj. 3. felv. U. ott, 1903. (Gróf Teleki száz arany díját nyerte. Előadatott a budapesti nemzeti színházban 1903.)
  • Helikoni ünnep, vígj. 3. felv. U. ott, 1905. (Gróf Teleki száz arany díját nyerte. Előadatott a budepesti nemzeti színházban 1904. Ism. Vasárn. Ujs. 1904. 52. sz.).
  • Idegen szavak szótára: a nagy közönség számára, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat, 1909[3]

Kéziratban maradt:

  • A boldogító, vigj. (Elsőadatott Bpesten a nyári színházban 1879., 1882. júl. 18. azután vidéken);
  • Csárdás Trézsi, népsz. 3. felv. (Dankó Pistával együtt; először adatott a bpesti városligeti szinkörben 1890. szept. 10.);
  • Frangepán Imre, dráma. (Előadták a budapesti népszínház tagjai a fővárosi nyári szinházban 1905.);
  • Durazzó Károly, tragédia;
  • Tiepolo, tragédia;
  • Megujhodás, színmű.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12434.htm, Prém József, 2017. október 9.
  2. ↑ Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  3. ↑ Google Books

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

  • Figyelő IX., X. 1880-81.
  • Fővárosi Lapok 1881. 108., 1898. 75. sz. arczk.
  • Szinnyei József Repertóriuma II. Bpest, 1885.
  • Petrik GézaKönyvészete.
  • Magyar Könyvészet 1886-1903.
  • Irodalmi Értesítő 1888. 23. sz.
  • Kiszlingstein Sándor Könyvészete.
  • Ország-Világ 1891. 51., 52. sz. arczk. 1904. 51. sz. arczk.
  • Pozsonyi főreáliskolai Értesítő 1895.
  • Pallas Nagy Lexikona XIV. 213., II. Pótkötet 1900. 476., 1904. 476. lap.
  • Budapesti V. ker. főreáliskola Értesítője. 1896-1904.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Prém_József&oldid=23891182”