Ugrás a tartalomhoz

Parázsmoha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parázsmoha
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Lombosmohák (Bryophyta)
Osztály: Valódi lombosmohák (Bryopsida)
Rend: Dicranales
Család: Ditrichaceae
Nemzetség: Ceratodon
Faj: Parázsmoha
(C. purpureus)
Tudományos név
Ceratodon purpureus
(Hedw.)Brid.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Parázsmoha témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parázsmoha témájú médiaállományokat és Parázsmoha témájú kategóriát.

A parázsmoha (Ceratodon purpureus) egy akrokarp (csúcstermő) lombosmoha faj a Ceratodon nemzetségből. Latin nevének jelentése: a görög 'ceraton' = szarv és 'odon' = fog szavakból tevődik össze, ami a spóratok szárazon ívelt alakja miatt kapta a nemzetség és a faj is. A parázsmoha elnevezés a spóratartó nyél (seta) illetve a gyep pirosas színe miatt kapta a faj.

Jellemzői

[szerkesztés]

A parázsmoha magassága elérheti a 2–3 cm-t is, mivel évelő növény így minden évben képes 2,8 mm-t is növekedni. Nagyon árnyékos helyen azonban akár 4,5 cm magas is lehet. A szár felálló, gyakran elágazó. A levelek igen lándzsa alakúak széles alappal, szárazon erősen összecsavarodnak, a levélcsúcson apró fogacskák figyelhetőek meg mikroszkóp alatt. A levélszél végig begöngyölt. A levélsejtek sima felszínűek. A sejtek alakja négyszögletes, csak a levelek alapjánál hosszúkás téglalap alakúak. A levélér erőteljes, a csúcsban végződik. A spóratok nyele (seta) fiatalon sárgás, majd éretten vöröses színű. A spóratok enyhén hajlott, éretten és szárazon erősen barázdált, és a nyaka ún. golyvás: kidudorodás található a toknyél és a tok találkozásánál. 16 peristomium foga van, melyek két részre hasadnak. A tokfedő kúpos, calyptra sapka alakú. Kétlaki növény.[1]

Szaporodása

[szerkesztés]

A parázsmoha, a mohára jellemző tipikus nemzedék váltakozással szaporodik. A haploid spórák a szél segítségével messzire képesek eljutni, majd a spórákból ún. protonéma (előtelep) alakul ki és abból fejlődik ki a gametofiton. Az ivarszervek a gametofitonon alakulnak ki majd pedig az ivarsejtek találkozása után létrejön a diploid spoprofiton (spóratok és a toknyél). A sporofitonban történik a meiózis és a haploid spórák itt jönnek létre. A spórák akár 16 évig is képesek megtartani csíraképességüket száraz körülmények között.

Élőhelye, elterjedése

[szerkesztés]

A parázsmoha kozmopolita mohafaj, az egész világon elterjedt – csak a nagyon hideg, sarkköri régióban nem él meg. Európában nagyon gyakori. Tömegesen fordul elő zavart, ruderális(wd) élőhelyeken (útszél, szeméttelep, tűzrakóhely). Elsősorban talajon él, de megtalálható köveken, betonon és tetőkön is. A napsütötte, száraz körülményeket jól viseli, és a környezeti szennyezést is eltűri. Magyarországon is nagyon gyakori, nem veszélyeztetett mohafaj.[2]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Purpurstieliges_Hornzahnmoos című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. Orbán Sándor · Vajda László Magyarország mohaflórájának kézikönyve Akadémiai, Budapest, 1983 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné
  2. Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59 [1] Archiválva 2016. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

[szerkesztés]