Orvosságos kerekek
Az orvosságos kerekek Észak-Amerika síkságain és prérijein elszórt, ember készítette hatalmas sziklakörök.
Építésük
Az orvosságos kerekeket azokból a kisebb sziklákból építették, amelyeket a visszavonuló jég hagyott maga után a föld felszínén. Minden orvosságos kerék „agya” egy, a középpontjában lévő kőhalom; emellett a kör kerületén újabb kőhalmok is elhelyezkedhetnek. A központi kőhalomból olykor kőből rakott vonalak futnak küllőként a külső gyűrűhöz.
A legismertebb ilyen építmény a csaknem 30 méter átmérőjű wyomingi Big Horn orvosságos kerék, melynek 28 küllője van, hat kis kőhalommal a peremén. Sem építőit, sem építése korát és miértjét nem ismerjük. Bizonyára valamely síksági nép - az arapahók, a sájenek más néven csejennek vagy a varjúk - készítette. Egyik elterjedt nézet szerint az orvosságos kerék „küllői” csillagászati események mentén - így például a Nap állása a nyári napforduló hajnalán - sorjáznak (vagy sorjáztak eredetileg).
Egyéb elméletek
Egy másik elmélet az orovosságos kerekeket tisztább szimbólumoknak tartja, melyekkel talán a világegyetemet összekötő szent ciklikus elveket kívánták megjeleníteni. A kerekek hasonlítanak a bennszülött táncformákra és egyes vigvamok alakjára.
Sokuk magaslaton található, így ezek alakja esetleg az égboltot jelképezheti.
Források
- Larry J. Zimmerman: ÉSZAK-AMERIKAI INDIÁNOK, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963-547-932-8