Ormányosférgek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ormányosférgek
Bonellia viridis nősténye
Bonellia viridis nősténye
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorúsok
(Lophotrochozoa)
Törzs: Ormányosférgek (Echiurida) vagy (Echiura)
Rafinesque, 1814
Rendek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ormányosférgek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ormányosférgek témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ormányosférgek témájú kategóriát.

Az ormányosférgek (Echiura, máshol Echiurida) a valódi testüreges (Eucoelomata) állatok egyik törzse.

Gyakran a gyűrűsférgek (Annelida) törzsbe sorolják, bár nincs meg bennük azok szelvényezettsége, így külön törzsnek is tekinthetők. A DNS-szekvenciák vizsgálatai alapján azonban az Echiura és a Pogonophora csoportok is a gyűrűsférgekhez tartoznak. [1]

Tengeri, hasadéklakó, maguk ásta lakócsövekben élő, az iszap szerves anyagaival táplálkozó (mikrofág) állatok. Mintegy 150 fajuk ismeretes (1997-ben), méretük 1-50 cm közötti. Tömlő, vagy zsákszerű testük szelvényezetlen. Előtestükből (prostomium) sokszor az utótest hosszának többszörösét is elérő csillós fejlebeny (ormány) képződik. Nem húzható vissza a törzsbe, de nyugalmi hosszának akár tízszeresére is megnyúlhat. Vége olykor kanálszerűen kiszélesedő, ezzel söprik össze a talaj felületéről a táplálékrészeket. (Talán homológ az Annelidák prostomiumával). A szájnyílás ennek tövében van, csillós barázda vezet hozzá az ormányban. Törzsük (utótest) elején külön izmokkal mozgatható páros kitin horogsertét, a végén tüskekoszorút viselnek.

Mirigyes epidermiszüket vékony, papillázott kutikula fedi. Bőrizomtömlőjük gyűrűs és hosszanti izmokból áll. Lassan, főleg a törzsizomzat perisztaltikájával mozognak.

Táplálkozáskor a kinyúlt ormány hasi csillózata továbbítja a szájhoz a táplálékrészecskéket. Bélcsatornájuk tekervényes, elérheti a testhossz tízszeresét is, hasi oldalán csillós barázdával.

Váltivarúak, erős ivari dimorfizmussal. A megtermékenyítés külső.

A villásormányú féreg (Bonellia viridis) szaporodása eltér a többi ormányosféregétől. A hím apró, csillós, nincs ormánya, szája, végbélnyílása, véredényrendszere. Állandó lakója a nőstény genitális zacskójának. Nemcsak megtermékenyíti a petéket, de zselatinszerű anyaggal össze is ragasztja őket. Ha a lárva a nőstény prostomiumába ("száj") kerül, akkor hímmé alakul. Ha nem, akkor nőstény válik belőle.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet, pp. 382.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (2007. május 27.) „Annelid phylogeny and the status of Sipuncula and Echiura”. BMC Evolutionary Biology 7 (57), Kiadó: BioMed Central. ISSN 1471-2148.