Opera buffa

Az opera buffa az olasz vígoperák megnevezése. Korábban commedia in musica, commedia per musica, dramma bernesco, dramma comico, divertimento giocoso stb. névvel illették őket. Eredete a 18. századi nápolyi iskolához kötődik, ahonnan kiindulva Rómát, majd Észak-Itáliát is meghódította a műfaj. Az opera buffa cselekménye a mindennapi életből inspirálódik, és egyes elemeiben visszatér a commedia dell’artéhoz, olykor pedig az opera seriát parodizálja. Jellemző rá a hadaró stílusú recitativo secco, a gyors énekbeszéd - még az áriákban is -, továbbá kisebb dallamfrázisok ismételgetése. Az opera buffát képviselő első remekmű Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című operája. A zenei dramaturgiát szolisztikus együttesek és finálék gazdagítják. Az utolsó kiemelkedő opera buffa Donizetti Don Pasqualéja. Az opera buffához hasonló külföldi műfajok a francia opéra comique és a német singspiel.

A műfaj legjelesebb képviselői:

• Alessandro Piccini
• Giovanni Paisiello
• Domenico Cimarosa
• Gioachino Rossini
• Gaetano Donizetti
• Amadeus Mozart

Források

• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
• Balázs István: Zenei lexikon. Budapest: Corvina. 2005. ISBN 963-13-5453-9