Nudli
| Nudli | |
_2.jpg) | |
| Típus | Főtt tésztaféle |
| Nemzet, ország | Németország, Ausztria, Magyarország |
| Alapanyagok | Burgonya, liszt, tojás |
| Fűszerek | só |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nudli témájú médiaállományokat. | |
A nudli a dél-német és osztrák konyhában elterjedt "Schupfnudel" (sodort nudli) átvétele. A Magyarországon elterjedt változat búzalisztes burgonyatésztából készül és – Ausztria keleti tartományaihoz hasonlóan[1] – főleg édesen fogyasztják.
Elnevezése[szerkesztés]
A német "Knödel" (gombóc) ferdített "Knudel" változatának, majd a "k" hang 18. századi elmaradása után használatos "Nudel"[2] szó magyarítása. Az eredeti elnevezés "schupf" jelzője sodortat jelent.
Származása[szerkesztés]
A bajor és sváb[3] területeken régóta készítik búza- és rozslisztből. A burgonya 18. századi megjelenése után kezdték a tésztát ezzel szaporítani.[4] A ma elterjedt változat az Osztrák-Magyar Monarchia idején, zsidó közvetítéssel terjedt el Magyarországon, azonban a szlovák halusky (burgonyás galuska) változatai már a 18. században megjelentek magyar receptkönyvekben.[5]
Elkészítése[szerkesztés]
A hagyományos recept 10:1 arányban tartalmaz főtt, áttört burgonyát és grízes lisztet, valamint a burgonya minden kilójára 2 tojást. A legalkalmasabb burgonyafélék a lisztes állagú, szétfővő fajták, mint pl. az Agria. Az összedolgozott tésztából ujjnyi rudakat formáznak és forrásban lévő, sós vízben kifőzik. Lecsöpögtetés után, gyakran vajban, vagy zsírban pirított zsemlemorzsába forgatják. Többnyire cukrozott mákkal vagy dióval fogyasztják, de előfordulnak sós változatok is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ignaz Gartler – Barbara Hickmann: Wienerisches bewährtes Kochbuch in sechs Absätzen: Enthält. Tausend Zweyhundert Fleisch- und Fastenspeisen, wie selbe sowohl auf kostbare als ordinari Art nieblich und geschmackvoll können zugerichtet werden. Nebst einem Anhang in fünf Abschnitten, worinnen Allgemeiner Regeln, so in der Küche, beym Einkaufen, Anrichten der Speisen und Anordnung der Tafeln zu beobachten sind, als auch Speiß- und Suppeezetteln, und andern zur Kochkunst gehorigen Sacken. 1790. Hozzáférés: 2021. augusztus 16.
- ↑ Friedrich Kluge. Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache, 24. kiadás, Berlin - New York: Elmar Seebold, De Gruyter (2002). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 16.
- ↑ Johann Christoph Schmid: Versuch eines schwäbischen Idiotikon, oder Sammlung der in verschiedenen schwäbischen Ländern und Städten gebräuchlichen Idiotismen. mit etymologischen Anmerkungen. 1795. Hozzáférés: 2021. augusztus 16.
- ↑ Anonymus AC05782403: Neues Lexikon der französischen, sächsischen, österreichischen und böhmischen Kochkunst. 1785. Hozzáférés: 2021. augusztus 16.
- ↑ Simai Kristóf: Simai Kristóf szakácskönyve : egy új és jó rendbe szedett szakácskönyv a házi gazdasszonyoknak, a jó falatokhoz szokott szájnak tetszésére : némely étkek készítési módja, Körmöcbánya, 1795. Golubeff Lóránt. 2011. ISBN 978-963-9659-71-1 Hozzáférés: 2021. augusztus 16.
