Neglizsé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neglizsé a 19. században

A neglizsé szó a francia negligée kifejezésből származik. Jelentése elhanyagolt. Eredetileg a 18. században, a rokokó idején az udvari gálaruhával ellentétben, az általános hétköznapi viselet neve. A gálaviselet kivételével minden ruha neglizsé. Ide sorolhatjuk az utcai viseletet, utazókosztümöt is. Szabását tekintve egyszerű, a ruha derék részét egybe varrták a szoknyával és bőven hagyták, nem szűkítették be azt.

A 19. században ez a fogalom összeolvadt a kényelmes otthoni öltözék (robe d'intérieur) megjelölésével. A hölgyek ebben a ruhadarabban töltötték a délelőttjüket, reggeliztek, készülődtek (fésülködés, sminkelés). A 20. században már kizárólag a hálóruha és a reggeli köntös megnevezésére korlátozódik a fogalom.[1]

Napjainkban a neglizsé szónak van egy pejoratív értelme. Kicsit bizalmas, köznyelvi szó. Jelentése: kényelmes, nem rendes, hiányos öltözet.

  Egy hasított púdermantel
  Függ nyakán, csak neglizsé,
  Melyen a kis Zuckermandel
  Átvirít, mint egy izé.
  Nincs pantoffel egyik lábán,
  S mint a hédervári bábán,
  Úgy fityeg rajt' a ruha
– Csokonai Vitéz Mihály, Aranysujtásos nadrág

Források[szerkesztés]

  1. Lehnert, Gertrud: Divat, Kossuth Kiadó, 2003