Múzeum
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeit kezelő kulturális intézmény.
Fogalma Magyarországon
„A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amely a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.[1]”
Feladatai
Feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, továbbá kiállításokon illetve egyéb módokon való bemutatása.
Az 1997. évi CXL. törvény 37/A. §-ban meghatározott feladatok, továbbá a múzeum működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak
- a) gyűjteménygondozása, ennek keretében azok
- aa) gyarapítása,
- ab) nyilvántartása,
- ac) állományvédelme,
- b) tudományos feldolgozása és publikálása,
- c) hozzáférhetővé tétele, ennek keretében
- ca) állandó és időszaki kiállítások rendezése,
- cb) közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása,
- cc) a kulturális javak digitalizálása,
- cd) a kutatási tevékenység biztosítása.[2]
A múzeum kifejezés csak a múzeum besorolású muzeális intézmény működési engedélyén feltüntetett elnevezésben szerepelhet.[3]
A múzeum szabad kapacitásai terhére kiállítások megrendezésével, kulturális javak kölcsönzésével, valamint tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatást nyújthat.[4] A múzeum a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal és múzeumi digitalizálási stratégiával rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,[5] A múzeum feladatait éves szakmai munka- és pénzügyi terv alapján végzi, tevékenységéről éves szakmai munkajelentést és pénzügyi beszámolót, valamint teljesítményértékelést készít.[6]
Típusai Magyarországon
- országos múzeum
- országos szakmúzeum
- megyei múzeum
- területi múzeum
- tematikus múzeum.
Országos múzeum
Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete - a Budapesti Történeti Múzeum kivételével - az egész országra kiterjed.[7] Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.[8] Az országos múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter előzetes egyetértését kell kérni.[9] A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel.[10]
Országos szakmúzeum
Az országos szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.[11] Az országos szakmúzeum ellátja a jogszabályban meghatározott szakmai feladatokat, ennek keretében részt vesz a kulturális javak védetté nyilvánításával és kiviteli engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben.[12] Az országos szakmúzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.[13]
Megyei hatókörű városi múzeum
A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.[14] A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom megyében Tata Város Önkormányzata - költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.[15] A megyei hatókörű városi múzeum fenntartója tagintézményeket működtethet.[16] A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.[17]
A miniszter előzetesen véleményezi a megyei hatókörű városi múzeum
- a) alapító okiratát,
- b) stratégiai fejlesztési és beruházási tervét,
- c) éves szakmai feladatait,
- d) munkatervét, beszámolóját,
- e) feladatalapú költségvetését,
- f) teljesítményértékelését.[18]
Területi múzeumok
A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik.[19]
A területi múzeum gyűjtőterülete
- a) egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum),
- b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy
- c) egy járás (járási múzeum) közigazgatási területére terjed ki.[20]
A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet
- a) természettudomány gyűjtőkör, vagy
- b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör
esetében.[21]
A területi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.[22]
A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően - a megyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján - elláthatja a megyei hatókörű városi múzeum 45/A. § (2) bekezdés bf), bg), bh) pontjaiban foglalt feladatait, vagy azok egy részét.[23]
A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működik.[24]
A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően
- a) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
- b) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
- c) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
- d) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
- e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében.[25]
Tematikus múzeumok
A tematikus múzeum: a) a kulturális javak egy meghatározott csoportját, illetve egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy b) egy muzeológiai szakterületet (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmény.[26]
A tematikus múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.[27]
Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek
Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti.[28]
Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek különösen: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.[29]
Közérdekű muzeális kiállítóhely
Az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, régészeti park, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, régészeti lelőhelyek, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.[30] A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben - a 49. § kivételével - a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.[31]
A muzeális intézmények fenntartása, irányítása
A muzeális intézmények fenntartásáról és irányítása az 1997. évi CXL. törvény VI. Fejezete rendelkezik.
A muzeális intézmény fenntartója az a természetes személy vagy jogi személy, amely biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket.[32]
A fenntartó feladatai
- a) meghatározza és jóváhagyja a muzeális intézmény éves és középtávú feladatait, így különösen stratégiai tervét, munkatervét és beszámolóját, fejlesztési és beruházási feladatait,
- b) költségvetési szervként működő muzeális intézmény esetén kiadja annak alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
- c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,
- d) ellátja a muzeális intézmény fenntartásával, irányításával kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,
- e) a költségvetési szervként működő muzeális intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.[33]
A muzeális intézmények tevékenységének ágazati irányítását a miniszter látja el. A miniszter ágazati irányítási jogköre minden muzeális intézményre kiterjed.[34]
Az ágazati irányítás keretében a miniszter
- a) szabályozza:
- aa) a muzeális intézmények működésének szakmai szabályait,
- ab) a szakfelügyelet rendjét,
- ac) a muzeális intézményekben alkalmazottak képesítési feltételeit,
- ad) a muzeális intézmények éves munkatervéhez szükséges kiemelt szakmai mutatókat,
- ae) a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és selejtezésével összefüggő kérdéseket,
- b) gondoskodik:
- ba) a muzeális intézményekben folyó szakmai munka országos, megyei, települési, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről,
- bb) az intézményvezetők számára előírt továbbképzés szakmai feltételeinek megteremtéséről,
- bc) a muzeológiai szakfelügyelők képzéséről és továbbképzéséről,
- bd) a szakfelügyeleti ellenőrzések általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról,
- c) ellenőrzi:
- ca) a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályok, kiemelten a muzeális intézmények működési engedélyében meghatározott szakmai követelmények betartását,
- cb) a muzeális intézmények szakmai tevékenységének szakágankénti folyamatosságát, a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét,
- cc) a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit,
- cd) a muzeális intézmények tárgyi, személyi feltételeit,
- ce) a tevékenységüket szabályozó egyéb jogszabályokban foglaltak megvalósulását és betartását,
- cf) az információs és statisztikai rendszer működését,
- cg) a muzeális intézményeknek nyújtott központi támogatások elosztását, felhasználását,
- d) javaslatot tesz a statisztikai adatszolgáltatás tartalmára,
- e) muzeológiai szakfelügyeletet működtet.[35]
Források
- Bíró Endre: Jogi szótár. 344. old.
- 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
Jegyzetek
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 42. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 42. § (2) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 42. § (3) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bek. a). pont
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bek. b). pont
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bek. c). pont
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 43. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 43. § (3) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 43. § (4) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 43. § (5) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 44. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 44. § (2) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 44. § (3) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 45. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 45. § (2) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 45. § (3) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 45. § (5) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 46. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 46. § (2) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 46. § (2a) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 46. § (3) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 46. § (4) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 46. § (5) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 46. § (6) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 47. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 47. § (2) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 48. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 48. § (2) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 48. § (3) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 48. § (5) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 50. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 50. § (2) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 51. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi CXL. törvény 51. § (2) bek.