Mérőállomás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2016 februárjából) |
A mérőállomás geodéziai műszer, teodolit, távmérő és adatrögzítő egyben. Vízszintes, magassági szögeket és távolságot mér, rögzít. Korábban a teodolit és a távmérő külön műszer volt, és az adatrögzítés még manuálisan történt. Távmérők méretének, energiaszükségletének csökkenésével, és az adatrögzítők megjelenésével egy műszerré forrtak össze. Ezen műszer segítségével felmért adatokból készíthetünk térképeket, vagy térkép (terv) alapján kitűzhetjük a valóságba a tervezett objektumot. Az újabb mérőállomások alkalmasak GPS-szel, ill. digitális szintezőműszerekkel való együttműködésre. Így akár azonnal előállítható a méréskor használható vonatkozási rendszer, 3D-ben (GPS), ill. bekapcsolható a nagy pontosságú magassági rendszerbe (szintező). A legmodernebb mérőállomások már képalkotásra, szkennelésre is alkalmasak. Kiépítésük szerint megkülönböztetünk elektro opto-mechanikai, szervóvezérelt, ún. Autolock és Robot mérőállomásokat.
-
Mérőállomás -
Mérőállomás és prizma -
Hármasszöglet (prizma) -
Mérőállomás kijelzője -
Mérés a mérőállomással -
Prizma állványon -
Robot mérőállomás -
Mérőállomás dobozban
Fő részei
- távmérő
- vízszintes és magassági szögmérő
- esetleg GPS
- műszerláb
- műszertalp
- műszerdoboz