Teodolit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wild T-2 típusú teodolit

A teodolit mérőműszer, ami vízszintes és függőleges szögek precíz mérésére alkalmas.

Elsősorban a geodézia és a csillagászat használja. Két, egymásra merőleges tengely mentén forgatható távcsőből, illetve egy háromágú lábazatból (műszerállványból) áll.

Használata[szerkesztés]

A teodolit szögmérő műszer, két megirányzott pont közti szögtávolságot mér. Ahol a leolvasó berendezés nullázható, közvetlenül leolvasható, egyéb esetekben a két leolvasás különbsége adja a szögtávolságot. A teodolit alapvetően a háromszögeléshez kifejlesztett műszer, amely azt használja ki, hogy a háromszög két szög és egy távolság ismeretében megrajzolható, koordinátái kiszámíthatóak. Általában két ismert koordinátájú pontról a meghatározandó pontra mért két szögtávolságon alapul.

Tisztán szögmérésen alapuló módszer a hátrametszés, melynek során három ismert koordinátájú pont szögtávolságai alapján az álláspont koordinátái számíthatók ki.

A teodolit szögmérései mellett távolságmérésre is szükség van. Ha a távolságmérés a szögméréssel egyidejűleg komolyabb nehézség nélkül megoldható, akkor általában poláris mérésre használják. A poláris mérés során ismert pontról egy másik ismert pontra mért tájékozó irány segítségével – némi számolás segítségével – közvetlen koordinátamérés valósítható meg. Ha a poláris mérést két ismert pontról egy távolságméréssel kezdjük, akkor külpontos mérésről beszélünk. Ha a poláris mérést az új ismert pontokról a korábbi ismert pontra visszamérve végezzük, az a sokszögelés.

A teodolit fő szerkezeti részei[szerkesztés]

  • Műszerállvány
    • Műszerállvány fejezet
    • Összekötőcsavar
    • Lemezke
    • Szívcsavar
    • Taposósaru
  • Műszertalp
    • Talpcsavar
    • Talplemez
    • Az összekötőcsavar anyája
  • Alhidádé
    • Magassági kör
    • Vízszintes/magassági kötőcsavar
    • Vízszintes/magassági paránycsavar
    • Kötő- és paránycsavarok
    • Magassági kör
    • Geodéziai távcső
      • Okulár
      • Képállító összetett lencse
      • Képfordító- és tükrözőprizma-rendszer
      • Diafragma gyűrű az igazító csavarokkal
      • Okulár lencse
    • Libellák
      • Csöves libella
      • Szelencés libella
    • Leolvasó berendezés
    • Optikai vetítő

A teodolit tartozékai[szerkesztés]

  • Műszerdoboz
  • Kényszerközpontosító
  • Bázisléc
  • Objektívprizma
  • Tört okulár
  • Műszeralátét

Giro teodolit[szerkesztés]

Olyan műszer, ami a föld forgását észlelve megállapítja a föld forgástengelyének irányát. Így a földfelszín alatt – ahol nincs alappont-ellátottság és a GPS-jelek sem foghatóak – is elvégezhető a műszer tájékozása (például alagút építése során).

Tachiméter[szerkesztés]

Tachimetriára (távolságmérésre) a teodolit segéd szálkeresztjeivel volt mód. A leolvasott értéket kompenzálni (cosinus*) kellett, ha a mérés nem vízszintes síkban történt.

A redukáló tachiméter olyan teodolit, amelyben a keresőképbe vetített függvény segítségével a távolság bizonyos pontossággal a mérőlécen közvetlenül leolvasható. A Magyar Optikai Művekben (MOM) volt egy világszabadalom, (BEZZEGH LÁSZLÓ (1961): A MOM Ta-D1 kördiagram tahiméter) amelyik a tachiméterbe vetített függvényt üvegre karcolt körből állította elő, ezáltal a gyártás egyszerű és pontos lehetett.

Újabban a teodolitra illesztett lézer távmérő oldja meg a távolságmérést.

Mérőállomás[szerkesztés]

A mai méréstechnikában a teodolithoz kapcsolt lézertávmérőt és számítógépet együtt mérőállomásként használják. A mérőállomások adatfeldolgozásra készen rögzítik a mért adatokat.

Lézerszkenner[szerkesztés]

A lézerszkenner olyan mérőállomás, amely automatikusan adathordozóra tárolja a kijelölt szegmensen belüli, az állomás által látott és lézeres távméréssel elérhető pontok adatait. A nagyszámú, akár másodpercenként több tízezer geodéziai pontosságú mérés adatai számítógéppel feldolgozhatóak.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Theodolites
A Wikimédia Commons tartalmaz Teodolit témájú médiaállományokat.