Mozgási parallaxis
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 |
Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
Focimeccsen vagy bármilyen más sportesemény figyelése közben találkozhatunk a legtöbbször ezzel a jelenséggel, amikor is a sok versenyző közül a közelebbi után kell gyorsabban elfordítani a fejünket, ha követni akarjuk mozgását, míg ha a pálya távolabbi részét figyeljük, nem kell túl sok fejmozgást használnunk. Ugyanezt tapasztalhatjuk a vonaton utazás közben is: a közeli tárgyak, mint a villanyoszlopok vagy a sín melletti fák csak úgy elsuhannak előttünk, míg a távolban lévő házakat vagy dombokat már tisztán, hosszabb ideig figyelhetjük meg. Ezekért a jelenségekért már retinális eltérések a felelősek. Ezek az érzékelt elmozdulások a retinaképen térileg azonos helyeken, viszont más-más irányban mennek végbe az eltérő fixációs távolságok miatt. Tehát a mozgás sebessége helyett a látvány szögsebességét érzékeljük, azaz az adott észlelt tárgynak a látóterünkön való áthaladási sebességét. Tehát ugyanazzal a sebességgel mozgó tárgyak közül a közelebbi hamarabb átér a látóterünkön, nagyobb szögsebessége miatt, ezért a gyorsabban haladó tárgyat tekintjük közelebbinek, a lassabbat távolabbinak.
Források[szerkesztés]
- Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (2007). Általános pszichológia. Budapest: Osiris.