Mintavétel (jövedék)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Balint36 (vitalap | szerkesztései) 2019. október 26., 13:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A jövedéki mintavétel értelmezését a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet írja le az 54. §-ban.[1]

A jövedéki mintavétel kötelező esetei

  • Minőségellenőrzés
  • Hatósági ellenőrzés
  • KN-kód[2] besorolás
  • Szakértői vizsgálat

A mintavételi eljárást szabályzat alapján kell lefolytatni. A szabályzat a jogszabály szerint lehet az engedélyesé. Amennyiben az engedélyesnek nincs szabályzata, úgy a mintavételi eljárást a hatóság szabályzata alapján kell végrehajtani.[3]

A jövedéki mintavétel szereplői, bizonylat

  1. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai
  2. az engedélyes vagy más ellenőrzött személy
  3. amennyiben a 2. pontban felsoroltak bármilyen okból nem lehetnek jelen az eljárásnál, úgy hatósági tanút kell felkérni az eljárás lefolytatására.
  4. a vételezett mintát bizonylat kíséri, amennyiben a minta bevizsgálása a mintavétel telephelyétől eltérő helyen (pl. Vámlabor) történik.

Jegyzetek

További információk

  • Kombinált Nómenklatura 2019 a NAV honlapján [1]

Kapcsolódó szócikkek