Ugrás a tartalomhoz

Maradó fog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2019. szeptember 12., 18:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:4CC0:2F00:39A8:E269:2EEF:29A8 (vita) szerkesztéséről Magic links bot szerkesztésére)
Egy felnőtt maradó fogai

Maradó fogaknak nevezzük az emberben és egyes állatokban a második rend fogazatot, mely az élet folyamán nem pótlódik. Embernél 32 maradó fogat találunk: 2 metszőt, 1 szemfogat, 2 kisőrlőt és 3 nagyőrlőt kvadránsonként.

A maradó fogak a tejfogakat pótolják. A fogváltás a 6. életévben kezdődik meg, az első nagyőrlők megjelenésével. A maradó fogak a fogsorban elfoglalt helyük sorrendjében jelennek meg. Ez alól kivételt képez az első nagyőrlő és a felső szemfog. A maradó frontfogak belülről, a szájpad és a nyelv felől közelítik meg a tejfogakat. Míg a kisőrlők a tejmolárisok gyökerei közt jelennek meg. A nagyőrlők a tejfogak mögött jelennek meg. A bölcsességfog tör elő legkésőbb: 16-30 éves korban. Egyre gyakrabban elő sem tör, ami arra mutat, hogy idővel ki fog maradni az ember fogazatából.

Maradó fogazatról csak az utolsó tejfog kihullása után beszélünk. Ez előtt megkülönböztetünk: tejfogazatot – amikor csak tejfogak találhatóak a szájüregben és vegyes fogazatot – az első maradó fog megjelenésétől, az utolsó tejfog kihullásáig.

Források

Dénes József, Gábris Katalin, Hidasi Gyula, Tarján Ildikó.szerk.: Dénes József: Gyermekfogászat, Fogszabályozás, 3 kiadás, Budapest: Semmelweis Kiadó (2004). ISBN 963-9214-35-3