Magasugrás
A magasugrás atlétikai versenyszám, az ugrószámok egyike. A magasugrónak két állvány között elhelyezett léc felett kell átugrania anélkül, hogy a lécet leverné. A nekifutó legalább 15 m hosszú, az ugróléc pedig 3m 9 cm - 4 m 52 cm hosszú, tömege 2 kg. Az állványok magasságát úgy határozzák meg, hogy legalább 10 cm-rel magasabbak legyenek, mint az a maximális magasság, amire a léc helyezhető a verseny közben. A leérkezőhely egy habszivacsdomb, amelynek a magassága 1.3 m, hossza 5 m , szélessége 3 m.
Története
Az afrikai watusi fekete törzsek a magasugrást férfivá avatási szertartásként alkalmazták. A középkorból maradt ránk néhány feljegyzés és rajz, amely bizonyítja, hogy a magasugrást a katonai kiképzési gyakorlatokon kívül a szórakozásszerű vetélkedések során is űzték. Az 1700-as években a gimnasztika mozgásanyagához tartozott.
Az első magasugró atlétikai rekordot 1861-ben jegyezték fel Nagy-Britanniában. Az első technikáról sajnos csak homályos emlékeink vannak. Kezdetben a katonai akadályugrásnak megfelelően a lécre merőlegesen futva, lábukat zsugorhelyzetbe felkapva ugrottak.
Később már a merőlegesnél kisebb szögű nekifutásból ülőhelyzetben haladtak át a léc felett és a lendítő lábra érkeztek a homokba, ez volt a lépőtechnika. A láblendítés hatékonyságának növelésével az ugrók egyre jobban eldőltek a felugróláb irányába a léc felett, ezzel gazdaságosabbá tették az ugrást. A homokba lábváltással az ugrólábra érkeztek. E technikával (ollózótechnika) az amerikai Sweney már 1895-ben 197 cm-t ugrott. [1]
A férfiaknál 1896 óta, a nőknél 1928-tól olimpiai versenyszám.
1936-ban a berlini olimpián Kádárné Csák Ibolya aranyérmet szerzett magasugrásban, majd 1938-ban Európa-bajnokságot nyert.
A verseny lebonyolításának szabályai
Források
- Magyar nagylexikon 12. kötet 375. old.
Kapcsolódó szócikkek
- Atlétikai olimpiai bajnokok listája (férfiak)
- Atlétikai olimpiai bajnokok listája (nők)
- Mátay Andrea
- Jaroszlav Vlagyimirovics Ribakov
- Javier Sotomayor
- Csák Ibolya
- A női magasugrás világrekordjának fejlődése
- 1925-ös magyar atlétikai bajnokság
- 1943-as magyar atlétikai bajnokság
- 1957-es magyar atlétikai bajnokság
- 1979-es magyar atlétikai bajnokság
- Anna Vlagyimirovna Csicserova
- Ruth Beitia
- Rosemarie Ackermann
- Blanka Vlašić
Irodalom
- Tom McNab: The Complete Book of Track and Field
- The World Almanac and Book of Facts, 2000
|
Ez a sportról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |