Közönséges farkasalma
Közönséges farkasalma | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Aristolochia clematitis L. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges farkasalma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges farkasalma témájú médiaállományokat és Közönséges farkasalma témájú kategóriát. |
A közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó farkasalma (Aristolochia) nemzetség egyetlen Magyarországon őshonos faja. Mérgező.
Élőhely
Ártereken, szegély- és kultúrnövényzetben mindenütt gyakori.
Jellemzők
Kúszó tövű, el nem ágazó szárú, majd egy méteresre megnövő egy- vagy kétnyári növény. A zigomorf, többesével a levelek hónaljában nyíló virágok 2-3(-8) centiméter hosszúak, sárga színűek, a szirmok forrtak. A beporzáshoz legyeket ejt csapdába. A levelek szórt állásúak, nyelesek, szíves vállúak, ép szélűek, tompa csúcsúak. Toktermése csüngő tojásdad-körte alakú, dió nagyságú. Májustól szeptemberig virágzik.
A közönséges farkasalma a védett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) hernyójának kizárólagos tápnövénye.
Felhasználásának története
Hatóanyagok
Arisztolochia-sav hatóanyag található benne. A növénynek kimutatták rákkeltő hatását, így manapság csak gyógyszeralapanyagként használatos.[1]
Jegyzetek
- ↑ Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 114–115. o. ISBN 963 446 204 9
Források
- Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
- szerk.: Ujhelyi Péter: Élővilág enciklopédia - A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó (2006). ISBN 963 09 4851 6