Kötelesrész
A kötelesrész az öröklési jog intézménye. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ezzel szemben nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott.
- A kötelesrészről a hatályos Polgári törvénykönyv[1] a negyedik rész[2] XII. címe[3] és XIII. címe[4] szól.
A 2013. évi V. törvényben
Jogosultság a kötelesrészre
7:75. § [Kötelesrészre jogosultak]
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
7:76. § [A kötelesrészi igény elévülése]
A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.
7:77. § [Kitagadás]
Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
7:78. § [Kitagadási okok]
- (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
- a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
- b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
- c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
- d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
- e) erkölcstelen életmódot folytat;
- f) - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
- g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
- (2) A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.
- (3) A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.
- (4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.
- (5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7:79. § [Megbocsátás]
- (1) Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.
- (2) Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.
7:80. § [A kötelesrész alapja]
- (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.
- (2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.
- (3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.
- (4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.
7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]
- (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
- a) az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;
- b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
- c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
- d) a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;
- e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
- (2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.
- (3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
7:82. § [A kötelesrész mértéke]
- (1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
- (2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
- (3) A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
XIII. cím: A kötelesrész kielégítése
7:83. § [Betudás]
- (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
- (2) Ha a kötelesrészre jogosult leszármazó az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az ingyenes adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni.
- (3) Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.
7:84. § [Felelősség a kötelesrész kielégítéséért]
- (1) A kötelesrész kiadását vagy kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:
- a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
- b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
- (2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg.
- (3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.
7:85. § [A kötelesrészre jogosult és hozzátartozói korlátozott felelőssége]
- (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult a juttatásnak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.
- (2) A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét a házastársával, leszármazójával vagy ennek házastársával szemben érvényesíti.
- (3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.
7:86. § [A kötelesrész kiadása]
- (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha a kötelesrész kiadásánál a megmaradó vagyon az örökhagyó házastársának korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.
- (2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csak kötelesrészét kapja meg, kivéve, ha a korlátozást vagy a terhelést a kötelesrész tekintetében is elfogadja.
- (3) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben - a haszonélvezet kivételével - a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
- (4) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek - egészben vagy részben - természetben való kiadását.
A Pallas nagy lexikonában
Korábbi jogunk ezt a jogintézményt törvényes osztályrésznek nevezték. (Ugyanakkor az osztrák polgári törvénykönyv a -kötelesrész (Pflichttheil) kifejezést használta.)
„Törvényes osztályrész (legitima portio), a hagyatéknak az a része, amelyre az arra jogosult személyeknek oly törvényes igényük van, hogy attól a törvényben megengedett kitagadás esetének kivételével, az örökhagyó intézkedése sem egészen, sem részben őket meg nem foszthatja. Régibb hazai jogunkban az ősi vagyon felett a birtokos egyáltalán nem végrendelkezhetett, szüksége sem merült fel tehát annak, hogy a törvény a hozzátartozók érdekeiről T. által gondoskodjék. A szerzeményi vagyonról ellenben a birtokos teljesen szabadon és korlátlanul rendelkezett s T. által sem volt korlátolva. Az országbírói értekezlet az örökhagyó végrendelkezési szabadságát nemcsak a szerzeményi, hanem az ősi vagyon helyébe lépett öröklött vagyonra, tehát az örökhagyónak egész vagyonára állapította meg, de ugyanazért, nehogy a rendelkezési szabadság a családi érzelmek megsértésével a legközelebbi hozzátartozók teljes kizárására vezessen, a T. intézményét állította fel. A T. hazai jogunk szerint megilleti: a) a leszármazó egyenes örökösöket; b) az életben levő szülőket, vagyis az életben levő apát és anyát. A T. felerészét teszi annak, amit az arra jogosultak az örökhagyó után ennek végrendelet nélküli halála esetén örökölnének. A végrendelet, amennyiben a T.-t érinti, semmis s a jogosultak a T.-nek kiegészítését követelhetik. Magától értetik, hogy miután a szülők csak leszármazók hiányában hivatvák törvényes öröklésre, a szülőket T. is csak leszármazók hiányában megilleti. T.-re nincs igényük azoknak, akiket az örökhagyó a HK. I. R. 52. és 53. címeiben foglalt esetek alapján kitagadott (l. Kitagadás). A T.-re való igény az örökhagyónak nemcsak végrendelkezési, hanem ajándékozási szabadságát is korlátolja. Élők közti vagy halál esetére szóló ajándékozás között e tekintetben nincs különbség. Ha a T.-re jogosultak bebizonyíthatják, hogy az örökhagyónak tiszta hagyatéka az ajándékozáskor volt érték felénél kevesebb, a hiányt a megajándékozott pótolni tartozik. - Joggyakorlatunk szerint a T. nem természetben, hanem csakis a törvényes hányadnak megfelelő pénzértékben követelhető. Ajándékozás esetében jelesül a T. kiszámítása akként történik, hogy a meglevő hagyatéki vagyon és az elajándékozott vagyon együttes értéke vétetik alapul. Ezen érték alapján számíttatik ki a törvényes örökrész, melynek fele képezi a T.-t, amely első sorban a meglevő hagyatéki vagyonból fedezendő, a megajándékozott csak az esetleges hiányt tartozik pótolni. Többrendbeli, egyidejűleg történt ajándékozásoknál a megajándékozottak egyetemlegesen, de természetesen csak a kapott ajándék erejéig felelősek; különböző időben történt ajándékozásoknál a pótlására első sorban a későbbi megajándékozott köteles.”
A hatályon kívül helyezett szabályok
A korábbi Polgári Törvénykönyv[5] a IV. címben szabályozta a kötelesrész jogintézményét.
Kötelesrészre jogosultak
- Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. (Ptk. 661. §)
- 664. §(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.
A kötelesrész mértéke és alapja
- 665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
- (2) Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
- 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
- (2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
- (3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
- 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
- a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
- b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
- c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
- d) a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
- e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
- (2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első ilyen kapcsolat.
- (3) A házastársat, és a bejegyzett élettársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.
- (4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték. Betudás
- 668. § (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
- (2) Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni.
- (3) Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.
Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
- 669. § (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:
- a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
- b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
- (2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke (670. §) határozza meg.
- (3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.
- 670. § (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.
- (2) A kötelesrészre jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, leszármazója és ennek házastársa, bejegyzett élettársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, bejegyzett élettársával, leszármazójával, illetőleg ennek házastársával, bejegyzett élettársával szemben érvényesíti.
- (3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.
A kötelesrész kiadása
- 671. § (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs vagy a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni.
- (2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja.
- 672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
- (2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
- (3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.
Források
- 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (Korábbi Ptk.)
- 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (Hatályos Ptk.)
- A Pallas nagy lexikona