Kónyi Manó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 10., 15:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Kónyi Manó
Kónyi Manó
Kónyi Manó
SzületettKohn Emánuel
1842. október 9.[1]
Kaposvár
Elhunyt1917. december 24. (75 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kónyi Manó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kónyi Manó, 1866-ig Kohn[2] (Kaposvár, 1842. október 9.[3]Budapest, 1917. december 24.)[4] magyar gyorsíró, újságíró, lapszerkesztő.

Élete

Kohn Bernát rőföskereskedő és Sohr Jozefin fia. Tanulmányait a pesti német nyelvű gimnáziumban, majd később Bécsben végezte, ahol elsajátította a Stolze-féle gyorsírást, melynek Fenyvessy Adolffal együtt egyik úttörője lett. Az 1861-i pesti, az 1863–64-i nagyszebeni és az 1865-i kolozsvári országgyűléseken mint gyorsíró működött, s többnyelvű gyorsírásával nagy sikereket ért el. 1865-től 1885-ig az országgyűlés gyorsíróirodájának vezetője volt. Nyugalomba vonulását követően számos cikket és visszaemlékezést írt, főleg a Nemzet és a Budapesti Szemle folyóiratokba. Sajtó alá rendezte Deák Ferenc beszédeit, kommentárokkal látta el és kiadta 6 kötetben (Budapest, 1882-1898). Egy ideig szerkesztője volt az általa alapított Magyar Gyorsíró című szakközlönynek.

Magánélete

Házastársa Rechnitz Júlia volt, akit 1870. február 2-án Pesten vett nőül.[5]

Gyermekei

  • dr. Kónyi József (1871–1904)[6] jogász, aljárásbíró. Felesége Weiszburg Gizella (1873–1945) volt.
  • Kónyi Cecília (1872–1900).[7] Férje Hajnal (Hőnigsfeld) Vilmos államvasúti főellenőr volt.
  • Kónyi Hugó (1876–1949) bankigazgató, műgyűjtő. Felesége Sztocsek Kamilla Ilona volt.[8]
  • Kónyi Janka (1879–1940).[9] Férje dr. Balog (Bleyer) Arnold ügyvéd volt.

Emlékezete

Az 1917 decemberében Budapesten elhunyt Kónyi Manó tiszteletére 1924. június 1-jén emléktáblát lepleztek le a kaposvári Erzsébet Szálló falánál.

Főbb művei

  • Beust és Andrássy 1870 és 1871-ben (Budapest, 1890)

Jegyzetek

Források