Kutatási szerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DanjanBot (vitalap | szerkesztései) 2019. március 25., 12:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{jegyzetek}} pótlása AWB)

A kutatási szerződés egy szerződésfajta.

A hatályos Ptk-ban

6:253. § [Kutatási szerződés]

Kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.[1]

A kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a közreműködő igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.[2]

Ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, a kutató a védelemből eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Ha a vagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, a kutató a megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles.[3]

Kutatási szerződésben a jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis.[4]

A szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő. A kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges.[5]

Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a díj a kutatás eredménytelen befejezése esetén is jár, a kutatás végzésére és a kutató díjigényére a megbízás szabályait kell alkalmazni.[6]

Története - A korábbi Ptk-ban

Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.[7]

A kutatási szerződés főbb szabályait a Ptk. 412. - 414/A. §-ai tartalmazták.

A kutatási szerződésre a külön nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerződés általános szabályait, illetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. [8]

  • A szerződést írásba kell foglalni. A szerződés határozatlan időre is megköthető. [9]
  • A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében
    • a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik;
    • b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik. [10]
  • A vállalkozó csak a megrendelő hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség a megrendelő hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott. [11]
  • A megrendelő a vállalkozó szolgáltatását csak a szerződésben meghatározott célra használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja. [12]
  • A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a szolgáltatás felhasználását megakadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [13]
  • A vállalkozó a szerződésben kikötheti kártérítési felelősségének korlátozását. [14]
  • A felek a határozatlan időre kötött szerződést 6 hónapra felmondhatják. [15]

Jegyzetek

  1. 2013. évi V. törvény 6:253. § (1) bek.
  2. 2013. évi V. törvény 6:253. § (2) bek.
  3. 2013. évi V. törvény 6:253. § (3) bek.
  4. 2013. évi V. törvény 6:253. § (4) bek.
  5. 2013. évi V. törvény 6:253. § (5) bek.
  6. 2013. évi V. törvény 6:253. § (6) bek.
  7. Korábbi Ptk. 412. § (1) bek.
  8. Korábbi Ptk. 414/A. § (1) bek.
  9. Korábbi Ptk. 412. § (2) bek.
  10. Korábbi Ptk. 412. § (3) bek.
  11. Korábbi Ptk. 413. § (1) bek.
  12. Korábbi Ptk. 413. § (2) bek.
  13. Korábbi Ptk. 413. § (3) bek.
  14. Korábbi Ptk. 413. § (4) bek.
  15. Korábbi Ptk. 414. §

Források

  • 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (korábbi Ptk.)
  • 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (hatályos Ptk.)

Kapcsolódó szócikkek

Lontai Endre

További információk

Jegyzetek