Kubovics Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kubovics Imre
Született1925. november 5. (98 éves)
Nagymácséd
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásageológus,
egyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1949–1953)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Kubovics Imre (Nagymácséd, 1925. november 5.–) geológus, egyetemi tanár. Nagymácsédon született. 1949-től 1953-ig a Pázmány Péter (később Eötvös Loránd) Tudományegyetem geológus szakán tanul és szerez diplomát. 1962-ben szerezte meg az egyetemi doktori, 1966-ban a földtudományok kandidátusa, 1975-ben a tudomány doktora fokozatot. 1966 és 1993 között vezette az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) Kőzettani-Geokémiai tanszékét. 1977 és 1983 között az ELTE TTK dékáni tisztét töltötte be. 1993 és 1994 között előbb Antall József, majd Boross Péter kormányában, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára volt. 1997-től 2011-ig az MTA Geonómiai Tudományos Bizottságának elnöke. Jelenleg is aktív kutató, 1996 óta az ELTE professzor emerituszaként dolgozik.

Kutatói munkássága[szerkesztés]

Korai kutatásaiban a Velencei-hegység nyomelem-geokémiai vizsgálatát végezte el, melynek során a felszíni kőzetátalakulási termékekben aranydúsulást mutatott ki. Kandidátusi disszertációjában a Mátra északkeleti és nyugati részének részletes kőzettani-vulkanológiai feldolgozását végezte el. Az 1960-as évek második felétől a kísérleti magmás kőzettan területén dolgozott az ELTE TTK-n létrehozott petrurgiai laboratóriumban. Az olvadékszerkezettel foglalkozó kutatásaival nyerte el a földtudományok doktora fokozatot, és kutatási eredményeinek egy részét szabadalmakban rögzítették. Az 1980-as évektől a hazai mezozoos magmás kőzetek kőzettani-geokémiai vizsgálatával foglalkozott. E kutatások hozzájárultak a Kárpát-medence magmás fejlődésének pontosabb megértéséhez. Az 1990-es évektől kozmopetrológiai kutatásokkal foglalkozik. E munka során a Kárpát-medencében hullott és talált meteoritok korszerű módszerekkel történő kőzettani-geokémiai újravizsgálatát végzi. Kutatómunkája kiterjedt a Hold kőzetek, és az antarktiszi meteoritok (pl. ALHA 77005) tanulmányozására is.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

1967-1978 között az IMA nemzeti képviselője és az Oktatási Bizottsága tagja 1969-1973 között az OM-MTA Földtani Koordinációs Bizottság titkára 1973-tól a Földtani Szakbizottság, majd (1981-) Földtani-bányamérnöki szakbizottság tagja 1973-1980 között a KAPG I. 9. téma (vulkanológia) nemzetközi munkabizottság vezetője 1973-tól kezdődően, két ciklusban, az IAVCEI nemzeti képviselője és a Vulkanológiai Nemzeti Bizottság elnöke 1967-1973 között a Magyarhoni Földtani Társulat Ásványtan-Geokémiai Szakosztály titkára, majd két cikluson át elnöke, 1993-1994 között az OTKA tagja, 1993-1994 között a Földtani Tudományos Tanács tagja, 1993-1994 között a FEFA elnöke, 1999-2008 között az MTA Etikai Bizottságának tagja 1997-2011 között az MTA (X. és XI. osztály közös) Geonómiai Tudományos Bizottságának elnöke, 2005-től az MTA Földtudományi Komplex Tudományos Bizottságának tagja

Elismerései[szerkesztés]

  • 1965. Az oktatásügy kiváló dolgozója
  • 1972. A földtani kutatás kiváló dolgozója
  • 1983. A Munka Érdemrend arany fokozata
  • 1983 Eötvös Emlékérem arany fokozata
  • 1985. Pro Universitate Emlékérem (ELTE)
  • 1992. Felsőoktatási Emlékplakett
  • 1995. Szent-Györgyi Albert-díj
  • 1996. Apáczai Csere János Emlékérem arany fokozata
  • 2000. Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
  • 2005. Eötvös József koszorú
  • 2005. Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli doktora és professzora
  • 2005. Nagymácséd díszpolgára
  • 2007. Apáczai Csere János Emléklap és emlékérem

Művei[szerkesztés]

Kötetek[szerkesztés]

  • Kőzetmikroszkópia; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
  • Geobotanikai kutatómódszerek; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1963 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
  • Kubovics Imre–Pantó György: Vulkanológiai vizsgálatok a Mátrában és a Börzsönyben; Akadémiai, Bp., 1970
  • Kubovics I. (1992): Kőzetmikroszkópia I. A kőzetmikroszkópia módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest
  • Kubovics I. (1993): Kőzetmikroszkópia II. A kőzetalkotó ásványok. Tankönyvkiadó, Budapest
  • Általános kőzettan. A földövek kőzettana; Mundus, Bp., 2008 (Mundus – természettudományok)

Tudományos közlemények[szerkesztés]

  • I. Kubovics, K. Gál-Sólymos, Sz. Bérczi, Á. Holba, B. Lukács, Z. Puskás, Gy. Szakmány, K. Török (1997): Experimental investigations on ALHA 77005, 105-3 shergottite sample from Antarctica. Annales Univ. Sci. Bud. R. Eötvös Nom. Sect. Geophys. Meteo. T. XII. Budapest, 1996. p. 21. (ISSN 0237-2738)
  • I. Kubovics, Sz. Bérczi, Z. Ditrói-Puskás, K. Gál-Sólymos, B. Nagy, A. Szabó (1997): Preliminary report of Kaposfüred: a new iron meteorite from Hungary. Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged, XXXVIII. pp. 111–117.
  • Kubovics I., Gál-Sólymos K., Ditrói-Puskás Z., Bérczi Sz. (2000): New results from the Kaba meteorite Part I. Chondrules. Acta Geologica Hungarica, 43/4, 477-492. (ISSN 0236-5278)
  • I. Kubovics, Sz. Bérczi, Gy. Don, Z. Ditrói-Puskás, K. Gál-Sólymos, T. Földi, P. Solt, Gy. Záray (2001): New studies on meteorites from Hungary: Corrections in the London Meteorite Catalogue dataset. Meteoritics & Planetary Science, vol. 36, Supplement, p.A107
  • Lukács B., Kubovics I., Stegena L., Bérczi Sz. (1994): Evolution of Extraterrestrial Materials and Structures. (Ed. Volume of 5th Symposium on Evolution of Matter.) MTA-KFKI-1994-22/C. Budapest

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum