Kozáry István

Kozáry István
Született	1926. november 11. Inke
Elhunyt	2014. március 13. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	műszaki menedzser
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem (–1954) Budapesti Műszaki Egyetem (–1963)
Kitüntetései	Eötvös Loránd-díj (1986)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kozáry István (Inke, Somogy vármegye, 1926. november 11. – Budapest, 2014. március 13.) Eötvös Loránd-díjas magyar mérnök. 1962 és 1964 között Budapest közúti igazgatója, 1964 és 1970 között országos közúti főigazgató, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Főosztály vezetője. 1970-1989 decembere között az Út-Vasúttervező Vállalat (UVATERV) műszaki igazgatója.

Életpályája

1949-ig nyomdász volt. 1954-ben végezte el a Budapesti Műszaki Egyetemet és általános mérnök diplomát szerzett. Majd 1963-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdasági Mérnöki Szakát, ahol gazdasági mérnök diplomát szerzett. 1964-ben műszaki doktor lett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Műszaki doktori disszertációja címe: „A helyi és távolsági gépjárműforgalom nagy hatékonyságú közúti forgalomtechnikai összehangoltsága, különös tekintettel a mezőgazdasági területek közúti közlekedésének a fejlesztésére”.

1954. július 1-től 1957. február 28-ig a volt Város- és Községgazdálkodási Minisztériumban dolgozott mérnöki beosztásban. 1957. március 1-vel került a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba, ahol többféle munkakört töltött be.1962. április 1-től a Budapesti Közúti Igazgatóságon dolgozott igazgatói munkakörben. 1964. január 1-től országos közúti főigazgató. 1967 és 1970. március 31.között a KPM-ben a közúti főosztály vezetője volt. 1970. április 1-től 1989. december 16-ig (nyugdíjba vonulásáig) az UVATERV műszaki igazgatója. 1990. december 30-tól 2002. december 31-ig a HÉTPONT Kft. ügyvezető igazgatója, azt követően műszaki igazgatója volt haláláig. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Munkássága

1970-ig alapvetően az országos és tanácsi (önkormányzati) közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan a mindenkori beosztásával járó feladatokat látta el. Arra az időszakra esett a korszerű útfenntartó szervezetek és módszerek kialakítása, a hazai gyorsforgalmi (autópálya) hálózat kialakításával, építésével, üzemeltetésével kapcsolatos sokrétű feladat ellátásának elméleti és gyakorlati megalapozása.

• Az Út- Vasúttervező Vállalat (UVATERV) a közlekedés valamennyi ágazatára (út, vasút, alagút, légi- és vízi közlekedés, posta- és hírközlés, stb.) kiterjedő kutató, fejlesztő, tervező, ellenőrző munkát végzett itthon és külföldön egyaránt. Ezen szakterületeken 1990. előtt gyakorlatilag csaknem kizárólagos tervező szervezet volt.
• A HÉTPONT Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-ben nem csak irányítói, hanem konkrét szakmai értelemben is részt vett azon sokrétű – a közlekedési ágazatok többségét érintő – informatikai, térinformatikai, rendszertervezői, szoftverfejlesztési, hardver telepítési, EU-csatlakozás előkészítői munkákban, amelyekben a Kft. eredményesen működött.
• Hivatali, szakmai munkái mellett több találmány, szabadalom társszerzője volt, és rendszeresen részt vett tudományos munkákban is (OMFB tanulmányok, oktatás, publikációs tevékenység, szaklapok szerkesztésében, a Közlekedéstudományi Egyesület munkájában való közreműködés).
• A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya szervezésében 1968. november 20-22. között rendezett „A közlekedés fejlesztés új irányainak tudományos alapjai” tárgyú sinpozion felkért korreferense volt dr. Nemesdy Ervin, a műszaki tudományok doktora: „A közúti közlekedés fejlesztésének tudományos jellegű alapkérdései” című előadásának.
• Előadásokat tartott több Nemzetközi Útügyi Világkongresszuson: London 1966, Tokió 1967, Budapest 1969, Prága 1971, München 1973, Abidjan (Elefántcsontpart) 1976, Nairobi (Kenya) 1980. Előadásokat tartott metró témakörben Spanyolországban (Madrid, Barcelona, Bilbao), Peruban, Líbiában és Lengyelországban.
• A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) több szaklapjának volt sok éven át szerkesztőbizottsági tagja. E szaklapokban és a „Budapest, a Főváros folyóirata” című szaklapban rendszeresen publikált. Az UVATERV „Műszaki Közlemények” Szerkesztő Bizottságának 17 éven át volt az elnöke. Ebben a színesnyomású, a szakma által is elismert, havonta megjelenő szakfolyóiratban is rendszeresen figyelemmel kísérte a legújabb kutatási eredményeket.
• Évtizedeken át tagja volt a Budapesti Műszaki Egyetem Útépítési Tanszék, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola államvizsga bizottságainak. Lektora volt egyetemi és főiskolai jegyzeteknek és szigorló gazdasági mérnökök diplomatervének bírálatát végezte rendszeresen.
• Közéleti munkái között legfontosabbnak tartotta a Közlekedéstudományi Egyesületben betöltött, választott tisztségekkel járó feladatait. Több cikluson át elnökségi tag volt, majd a tagozati és szakosztályi munkában vett részt. Végül Senior Bizottsági tag volt.

Szabadalmai

Társszerzője az Országos Találmányi Hivatal által 176.625 lajstromszámon 1977. 08. 17-én szabadalmazott „Közúti védőkorlát-szerkezet” tárgyú szolgálati szabadalomnak, valamint a 186.263 lajstromszámon 1983. 03. 16-án szabadalmazott „Áthidaló szerkezet előregyártott vasbeton elemekből” tárgyú szolgálati szabadalomnak.

Családja

1955-ben feleségül vette Dudás Erzsébetet, aki később mérlegképes könyvelő lett. Lányuk Kozári Monika történész.^[forrás?]

Jelentősebb kitüntetései

• Közlekedés kiváló dolgozója (1959, 1961, 1969)
• Építőipar kiváló dolgozója (1974)
• Munkaérdemrend Ezüst fokozat (1969)
• Finn Fehérrózsa Lovagrend I. fokozat (1969 )
• Munkaérdemrend Arany fokozat (1979)
• Kiváló Feltaláló Bronz fokozat (1986)
• Kiváló Feltaláló Arany fokozat (1988)
• Eötvös Loránd Díj (1986)
• A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1989)
• Közlekedéstudományi Egyesület: - Jáky József Emlékérem (1976)
• Széchenyi István Emlékplakett (1982)
• KTE Örökös Tag (2000)

Források

Dr. Kozáry István (1926 – 2014) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben