Koszmosz–2499

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Koszmosz-2499 szócikkből átirányítva)
Koszmosz–2499
OrszágOroszország
ŰrügynökségOroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma
Típustechnológiai kísérleti műhold
Rendeltetéstechnológiai kísérlet
Küldetés
Indítás dátuma2014. május 23.
Indítás helyePleszeck űrrepülőtér
HordozórakétaRokot
Tömeg50–100 kg (becsült)
Pályaelemek
Pályaalacsony Föld körüli pálya
Pályamagasság1477/1509 km
Inklináció82,5°

COSPAR azonosító2014-028E
SCN39765
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–2499 (oroszul: Космос–2499) orosz katonai technológiai műhold. 2014 májusában indították három másik műholddal. Feladata és rendeltetése ismeretlen.

Jellemzői[szerkesztés]

Kisméretű, kb. 50–100 kg tömegű műhold. Típusa, feladatköre és egyéb jellemzői nem ismertek. 2014. május 23-án indították a Pleszeck űrrepülőtér 133-as indítóállásából egy Briz–KM végfokozattal ellátott Rokot hordozórakétával, három Sztrela–3M típusú katonai távközlési műhold (a Koszmosz–2496, Koszmosz–2497 és Koszmosz–2498) társaságában. Az indításról szóló hivatalos tájékoztatás csak a távközlési műholdakat említi, a Koszmosz–2499-t nem.

A műholdat kezdetben a hordozórakétáról levált űrszemétnek vélték. A földi megfigyelőállomások később az objektum manőverezését észlelték. A műhold kezdetben kb. 1500 km magasságú, 112,07°-os, enyhén elliptikus pályán keringett és lassan süllyedt (a pályamagasság a perigeumban 1477 km, az apogeumban 1509 km volt). 2014 május végén végzett kisebb manővereket, ezeket akkor még a műhold természetes süllyedésének értékelték. Az eszköz augusztusban több lépésben jelentős pályamódosítást hajtott végre, ennek során közel 900 km-es magasságra süllyedt, majd október végén ismét növelte a pályamagasságot, kismértékben változtatta a pálya hajlásszögét is. A manőverek során augusztusban megközelítette hordozórakétájának végfokozatát, amely 950–1500 km közötti elliptikus pályán keringve süllyed. Egy-egy pályamagasság-változtatás során a műhold kerületi sebességét 190 m/s-mal változtatta. Novemberben a pályamagasság emelése során ismét megközelítette a Briz–KM végfokozatot, ezúttal kb. 3 km-re, és kb. 4–5 m/s-os sebességgel haladt el mellette.

A műhold rendeltetéséről csak találgatások állnak rendelkezésre. Valószínűleg kísérleti műhold, amelynek feladata az űreszköz manőverezését biztosító hajtóműrendszer tesztelése. A korábbi években pályára állított Sztrela műholdak mellett is szállítottak a hordozórakéták kisebb kísérleti műholdakat.[1] Egy ilyen manőverező műhold szolgálhat más műholdak javítására, üzemanyaggal történő utántöltésére, vagy lehet műholdromboló fegyverrendszer eleme is. Egy lehetséges verzió szerint a műholdon újfajta plazma-, vagy ionhajtóművet teszteltek. Ezt valószínűsíti, hogy olyan közlemények jelentek meg Oroszországban, melyek az ISZSZ vállalat és a Keldis Kutatóközpont által kifejlesztett új plazmahajtómű teszteléséről írnak.[2]

2021. október 22-én robbanás következett be, amely űrszemetet eredményezett.[3] 2023. január 4-én az amerikai űrhaderő nyomkövető szolgálatának jelentése szerint a műhold másodszor is felrobbant. Február 7-én 85 maradványt tartottak megfigyelés alatt kb. 1169 km-es magasságban.[4]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ilyen volt a Sztrela műholdakkal együtt 2008. május 23-án indított Jubilejnij–1, valamint a 2012. július 28-án indított Jubilejnij–2 kísérleti mikroműhold.
  2. Plazmennije dvigatyeli novovo pokolenyija uszpesno nacsali statnuju robotu v koszmosze, Moszkvai Fizikai-műszaki Intézet, 2014. október 23.. [2015. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 20.)
  3. Secret Russian Satellite Breaks Apart for Second Time, Spawning Debris Cloud (Gizmodo) (hozzáférés: 2023. február 10.)
  4. 18th Space Defense Squadron (hozzáférés: 2023. február 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]