Kontor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést TurkászBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. november 15., 13:55-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Bergen egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A kontor szó a franciából származik (comptoir a. m. az asztal, ahol számolnak), és a 16. századtól kezdve mutatható ki a használata. A hanza-városok így nevezték négy legnagyobb, önigazgatással rendelkező külföldi telepüket, a novgorodit (Peterhof), a londonit (Steelyard), a bergenit (Tyskebryggen) és a brüggeit, melyek élén választott elöljáró (Aldermann) állt. Kontornak nevezték a raktárként és az adás-vétel színhelyeként szolgáló helyiséget magát is, de azt a szervezetet is, ami a kereskedők érdekvédelmét és rendfenntartási funkciókat ellátta. A 19. és 20. században elterjedten használták iroda jelentésben, a szóval ebben a jelentésben gyakran találkozhatni a lübecki kereskedőcsaládról szóló Thomas Mann-regényben, a Buddenbrook-házban is. Lübeckben maga a város szabályozta a kontorok belső rendjét.

Források[szerkesztés]

  • Ernst Schubert: Novgorod, Brügge, Bergen und London: Die Kontore der Hanse, in: Concilium medii aevi 5 (2002), S. 1–50
  • Nagy Balázs: „A XIV. századi válság” és a gazdasági erővonalak átrendeződése. In: Európa ezer éve: a középkor. Budapest, Osiris, 2005. II. kötet, 199-207. o.