Kiemelés

A kiemelés a sportban használt fogalom, amely valamilyen szempont alapján meghatározott rangsort jelent.

Előfordulások

Ágrajzban

Az egyik jellemző előfordulás, amikor ágrajz is készül, és a résztvevők a kiemelés szerint foglalják el helyüket a táblázatban. Kieséses rendszernél alkalmazhatják.

Csoportkör nélkül

A „szabványos” elosztásra jellemző, hogy a legmagasabban kiemelt résztvevők csak a torna végén, a döntőben találkozhatnak, valamint az egyes fordulókban a legmagasabban kiemeltek rendre a legalacsonyabban kiemeltekkel mérkőznek. Az első fordulóban a párosításoknál a kiemelések sorszámának összege egyenlő a résztvevők száma + 1 értékkel (1–16 esetén 1+16=17, stb.). Az alábbi ágrajz egy 16 résztvevős, egyenes kieséses rendszerű lebonyolítási formánál használt „szabványos” kiemelést ábrázol:

	Nyolcaddöntők					Negyeddöntők					Elődöntők					Döntő
	1
						1
						8
	8
											1
											4
	5
						5
						4
	4
																1
																2
	6
						6
						3
	3
											3
											2
	7
						7
						2
	2

Előfordul olyan eset is, amikor a fordulókat követően a győzteseket az eredeti kiemelésüknek megfelelően újrakiemelik, és eszerint határozzák meg a következő forduló párosítását.

Csoportkört követően

Egy torna csoportkörét követő kieséses szakaszában az ágrajzot általában úgy határozzák meg, hogy az első fordulóban az első helyezett egy utolsó helyen bejutott csapatot kapjon („keresztbe-játszás”), valamint az azonos csoportból továbbjutók legkésőbb csak a döntőben találkozzanak. Az alábbi ágrajz egy négy csoportot tartalmazó csoportkört követő, csoportonként két-két továbbjutót tartalmazó, egyenes kieséses rendszerű lebonyolítási formánál használt „szabványos” kiemelést ábrázol, ahol a betűk a csoport jelzését, a szám pedig a csapat helyezését jelentik a csoportban:

	Negyeddöntők					Elődöntők				Döntő
	A1
	B2
	C1
	D2
	B1
	A2
	D1
	C2

Példák

• Az NFL-ben a főcsoport-elődöntő párosítását az előző forduló továbbjutóinak kiemelése szerint állapítják meg.
• A 2013-as snooker-világbajnokságon „szabványos” kiemelését alkalmaztak amellett, hogy az első forduló párosítását a selejtezőből feljutók miatt sorsolták.
• A 2012-es olimpiai játékokon íjászatban az egyéni versenyeken nemenként 64 versenyző vett részt. A selejtező alapján felállított sorrend szerinti „szabványos” kiemelést alkalmaztak.

Sorsoláskor

Számos sportág nagyobb világversenyéhez (pl. világbajnokságok) a csoportbeosztás sorsolásához is kiemelést alkalmaznak. Általában a csoportok számának megfelelő úgynevezett „kalapokba” emelik ki a résztvevőket. Azonos kalapba kerülnek a hasonló erősségű vagy azonos szempont (pl. területi felosztás) alapján besorolt csapatok, ezzel biztosítva, hogy ha a sorsoláskor ugyanabból a kalapból mindegyik csoportba jut egy-egy csapat, így az azonos kalapban lévő csapatok külön csoportba kerülnek. A résztvevőkhöz azonban nem feltétlenül társítanak sorszámot (rangot), vagy egyéb azonosítót.

Példák

• A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság csoportkörének sorsolásának kiemelése a két házigazda kivételével az aktuális UEFA-együttható alapján készült. A két házigazdához az A1 és D1 „azonosítót” is társították, amely a csoportot és az abban elfoglalt helyüket határozta meg.
• Az UEFA-bajnokok ligájában a csoportkör sorsolásának kiemeléséhez az 1. kalapba az aktuális rangsor szerinti első 8 ország bajnokcsapata kerül, a többi kalapba a csapatok UEFA-együtthatóját használják. Itt nincsenek külön azonosítók, azonban egyedi szabályok vonatkoznak a sorsolásra. Például az azonos nemzetbeli csapatok nem kerülhetnek azonos csoportba.
• A 2010-es labdarúgó-világbajnokság csoportkörének sorsolásához a rendező az A1 azonosítót kapta, emellett az aktuális FIFA-világranglistát is felhasználták, a többi csapatot területileg emelték ki.