Keresztrejtvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japán stílusú rács

A keresztrejtvény a nyomtatott sajtóban megjelenő egyik legnépszerűbb játék. Néha nyereménypályázattal is kombinálják.

Lényege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék lényege az, hogy a kérdés vagy meghatározás megoldását egy négyzetrács sorába vagy oszlopába kell beírni, amelynek minden fehér mezőjére egy-egy betű kerül. A szavak elválasztására általában fekete mezők szolgálnak, de vannak olyan rejtvények is (például a francia sajtóban), amikben csak egy - függőleges vagy vízszintes - rácsvonal szolgál erre a célra. A válaszok, vagyis megfejtések vízszintesen általában balról jobbra, függőlegesen felülről lefelé olvashatók (de valószínű, hogy kivételt képeznek olyan nyelvek, amelyekben az írás jobbról balra halad).

Magyarországon a „Ma este” című lapban jelent meg először, 1925. január 22-én. A szerző Kristóf Károly volt.

A rejtvénynek sok változata ismeretes. Vannak olyanok, ahol a kérdések jó része egy bizonyos témakörre korlátozódnak. Mások megfejtése után a rejtvény egyes válaszai egy (híres) mondást eredményeznek. Általában egy kérdésre egy szó a válasz, de számos angol keresztrejtvényben több szóból álló válasz is megengedett, amikor a szavak hosszúságát számok mutatják zárójelben a kérdés után. A keresztrejtvénynek egy igen érdekes változata a kriptikus keresztrejtvény, amiben minden kérdés egy külön feladat, enigma, vagyis egy találós kérdés. Ebben a kérdést a feladat nyitjának, vagy kulcsának is lehet nevezni, ami tulajdonképpen egy utasítás a találós kérdés megoldására.

A rejtvények egy másik válfaját alkotják az úgynevezett logikai rejtvények, ezek közül igazán azok az érdekesek, amelyek nem igényelnek nyelvi és kulturális ismereteket. Gondoljunk csak a napjainkban annyira népszerű sudokura. Ugyanúgy meg tudja fejteni egy arab, egy európai vagy egy kínai. Ma már több mint 300 féle ilyen rejtvény létezik. 1992 óta évente rendezik meg a rejtvényfejtő világbajnokságot (World Puzzle Championship; www.worldpuzzle.org), emellett 2006 óta minden tavasszal sor kerül a sudoku-világbajnokságra is (WSC).

A magyarok hagyományosan jól szerepelnek ezeken a versenyeken. Rejtvényfejtésben számos csapat bronz mellett egy egyéni arany, ezüst és egy negyedik hellyel is büszkélkedhetünk, míg a WSC-n egyelőre be kell érnünk egy egyéni ötödik és egy csapat negyedik hellyel.

Célja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsődlegesen szórakoztatás, időtöltés. A jó keresztrejtvény szinte kényszeríti a fejtőt, hogy az ábrát a lehető legteljesebben kitöltse. Ehhez mindenképpen időre van szükség, így a szabadidő eltöltésének egyik módozata.

Ugyanakkor a jó rejtvény ismereteket is közöl, vagy a fősorok (a megfejtendő feladat) nyújtanak új információt valamilyen életbölcsesség, ismert emberek nevei vagy másmilyen érdekes információ formájában, vagy pedig egyes rész-megfejtések formájában. A beírandó szavak legnagyobb része közismert, a maradék rész valamilyen kevésbé ismert információra vonatkozik. Az arány attól is függ, milyen szintű rejtvényfejtőnek szánják a rejtvényt.

Harmadrészt pedig fejleszti a szókincset és a kifejezőkészséget is. Ezt a meghatározások és a beírt szavakon keresztül teszik.

A megfejtéseken keresztül a fejtő tesztelheti tudásszintjét, és akár újabb szintre is léphet. Ennek megfelelően a meghatározások lehetnek egyszerűek, tömörek. Ezek fejtése nem igényel komolyabb szellemi erőfeszítést. A hagyományos, hosszabb meghatározások már igénybe veszik a fejtő tudását, esetleg annak legjavát is. A harmadik csoportba a kvízkérdés jellegű meghatározások tartoznak. Ezekhez alapos erőfeszítés, és igen komoly tudásszint tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angolok szerint a keresztrejtvényt Albert Wynne találta fel a 19. században. A játék azonban az USA-ban indult igazi fejlődésnek. Az első, mai értelemben vett keresztrejtvények a New York World 1913. december 21-i, vasárnapi mellékletében jelentek meg.

Rácstípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos: A megfejtéseket fekete négyzetek választják el, a meghatározásokat különválasztva adja meg a szerkesztő, vízszintes és függőleges csoportosításban. Általában egymás mellett két zárt betű nem fordulhat elő, valamint a hálózat egyetlen, összefüggő tartomány. Minden rejtvénytípus esetében lényeges dolog, hogy egy szó lehetőleg csak egyszer forduljon elő a hálózatban. A körkörös meghatározások (amikor az egyik meghatározás a másiknak megfejtése, és viszont) szintén nem célszerűek.

Vonalas: Hasonlít a hagyományoshoz, de itt a megfejtéseket megvastagított vonalak határolják. A vonalak a négyzetek határain találhatóak. Sokszor a közepén van egy mozaikszerű rész, a többi területtől elválasztva. Ide a rejtvényből kiemelt darabokat beírva kapjuk a végső megfejtést.

Olasz: Valójában nem is egy, hanem több, általában két rejtvény. A két rejtvényrészt egy folytonos vastagított vonal választja el. Ez a vonal az egyik irányba folyamatosan halad és csak erre merőlegesen kamyarog. A két rejtvényrész nem feltétlenül azonos típusú, de általában mindkettő hagyományos. Bizonyos fokú kombinációs készség is kell a fejtéséhez.

Szerkessze újra: Olyan hagyományos típusú rejtvény, amikor a rácsban nincs fekete négyzet, azoknak a helyét is a fejtőnek kell megtalálni. A meghatározások csoportosítva vannak, és legtöbbször a rejtvénynek egy kis részlete meg van adva kezdeti segítségképpen. Kombinációs készséget is igényel.

Megkevertük: A meghatározások nincsenek csoportosítva, véletlenszerű sorrendben vannak. A rács hagyományos, emellett gyakran van megadva néhány betű is. Van, amikor bizonyos, pl. kétbetűs meghatározásokat írja be a szerkesztő. Igen jó kombinatorikus logika kell a megfejtéshez.

Félig megkevertük: A meghatározások közül csak az egyik csoport, vagy az összes meghatározás egy része (kb. fele) ömlesztve van felsorolva. A rácsa hagyományos.

skandináv típusú keresztrejtvény

Skandináv: A meghatározások a fekete négyzetekben, vagy az ábra megfelelő oldalán vannak felsorolva. Maguk a meghatározások igen tömörek, hogy a szűk helyre beférjenek. Az egyik legkönnyebben fejthető rejtvénytípus, ugyanakkor bizonyos fokig el is lustítja a fejtőt.

Kevert újraszerkesztés: A meghatározások ömlesztve adottak, valamint a fekete négyzetek jelentős része is hiányzik. A fejtést megkönnyítendő egyes betűk vagy meghatározások adottak. Általában igen komoly kombinációs készséget igényel a fejtése. Nehéz rejtvénytípus.

Rejtvénysziget: Az ábrát nem teljesen tölti ki a rejtvényrács, a határait vastag vonalak jelentik. Gyakran fekete négyzetek nélküli a rácsa. Széles körű ismereteket és jó kombinálást igényel a megfejtése. A meghatározásokat folyamatosan szokás adni, de bármilyen más lehetőség (kivéve az ömlesztett) is előfordul.

Félig folyamatos olasz: Az egyik meghatározás-csoport folyamatosan, a sorok elválasztása nélkül adott.

Folyamatos olasz: A meghatározások folyamatosan, sor és oszlopelválasztás nélkül olvashatóak. Fejtése összpontosítást igényel.

Félig kevert olasz: Az egyik rejtvényrész, vagy valamelyik meghatározás-csoport van megkeverve.

Kevert olasz: A meghatározások teljesen, vagy rejtvényrészenként különválasztva, de ömlesztve vannak megadva. Nehéz rejtvénytípus.

Kockavadászat: A meghatározások hasonlóan vannak felsorolva, mint az olasz típusú rejtvényben. A feladat megtalálni a fekete négyzeteket.

Vonalvadászat: A kockavadászathoz hasonló, csak vastag vonalakkal.

Plusz egy vicc: Nincsenek meghatározások, a beírandó szavak hosszuk szerint vannak csoportosítva. Gyakran több szó van megadva, mint amennyi az ábra kitöltéséhez szükséges. A megmaradó szavak adják a rejtvény megfejtését (általában egy vicc poénját, innen származik a neve is). Könnyű rejtvénytípus, főleg kezdőknek ajánlott.

Ábécében: Nem meghatározások olvashatóak, hanem a megfejtések, azonban a betűik ábécérendben vannak felsorolva. Nagy szókincs és jó kombinálás kell a fejtéséhez.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztrejtvény témájú médiaállományokat.